Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 1. füzet AZ ASZÁLYSTRATÉGIA JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON DR. PETRASOVITS IMRE A mezőgazdasági termelés fejlesztésének - mind Magyarországon, mind globális méretekben - alapkérdése a mezőgazdaság természeti erőforrásaival való, az eddigieknél tudatosabb, hatékonyabb és hosszú távra tervezett gazdálkodás. A mezőgazdaság természeti erőforrás-rendszerében a klíma-, a talaj-, a domborzati alrendszerekkel - helytől és időtől függően - általánosan azonos kiemelkedő jelentőségű a hidrociklus, illetve ennek a szabályozása, a vízgazdálkodás. A természetes vízháztartási viszonyokba a többi erőforrás alrendszerrel történő tudatos beavatkozás, a földhasználati célokkal, a termesztéstechnológiai és emberi tényezőkkel összehangolt vízgazdálkodás* leggyakrabban a termőhelyi káros víztöbbletek és/vagy a káros mértékű vízhiányok megőrzésére, káros mezőgazdasági hatásainak elhárítására irányul. 1. A víz jelentőségének felértékelődése a mezőgazdaságban Az utóbbi évtizedben világszerte - Európában, így Magyarországon is - fokozódott a mezőgazdaság vesztesége a szárazság miatt (Petrasovits 1987). Több helyen, különösen a Szaharától délre fekvő országokban az utóbbi 20 évben katasztrofálisan állandósult és hatására nemcsak termésveszteség és éhínség, hanem - különösen Afrika egyes országaiban - talajpusztulás és a lakosság elvándorlása következett be, pl. Etiópiában, a Sahel övezetben. A Föld hidrológiai képének teljességéhez az is hozzátartozik, hogy a vízhiányos helyzetek mellett nem kevés az olyan eset, amikor a káros víztöbbletek - árvizek, elöntések - okoztak tetemes pusztulásokat a mezőgazdaságban is. így pl. Indiában, Franciaországban, Lengyelországban, stb. Az aszály iránti társadalmi érdeklődés és érdekeltség fokozódását indokolja, hogy a mezőgazdaság világszerte fejlődött. A nagyobb terméshozamok, és az álattenyésztés fokozódó termelékenysége miatt a korábbi évtizedhez viszonyítva sok helyen megnőtt A kézirat érkezett: 1988. II. 11. Dr. Petrasovits Imre oki. mg. mérnök, a mezőgazdasági tudomány doktora, и Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) rektora, a GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszékének egyetemi tanára. Az Agronómiai Kutatások Nemzetközi Központja (CIRAD, Párizs) és GATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke, valamint az MTA-MÉM Üzemi Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága közreműködésével Gödöllőn 1987. XII. 7-8-án megrendezett francia-magyar aszályszemináriumon elhangzott előadás alapján.