Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Juhász Endre-Deák Béláné: Települések vízellátásának és csatornázásának hosszútávú fejlesztési koncepciója

160 Juhász E. és Deák В.-né 3. A csatornázás és szennyvíz-elhelyezés helyzete és alakulása 2005-ig 1987. év végén a közműves csatornázás a lakosság 49%-át érintette, a lakásoknak 40,5%-a közcsatornával ellátott (2. ábra). Mindkét ellátottsági mutató szembetűnően alacsonyabb a vízellátásénál. 1987. évben a közcsatornával elvezetett szennyvíz átlagos mennyisége mintegy 2550 ezer m

3/d volt. A kiépített szennyvíztisztító kapacitás 1370 ezer m

3/d, ebből a biológiai tisztítást nyújtó kapacitás 950 ezer m

3/d. A közcsatornahálózat hossza 12 ezer km-t tett ki. A szennyvíztisztító telepeken keletkező iszap mennyisége mintegy 4000 m

3/d, 94%-os víztartalommal számolva. A közműves vízellátással igen, de csatornázással nem rendelkező mintegy 4,1 millió lakos és a további (vezetékes-egyedi vízellátással csak részben rendelkező) mintegy 700 ezer fő lakos és ugyanott az intézmények szennyvizének elhelyezése döntő mértékben egyedi (házi) tisztító-elhelyező berendezésben történik. A házi tisztítóberendezések száma mintegy 1 millió (többségében oldómedence és szikkasztó), és ezek legfeljebb egyharmada felel meg az előírásoknak (talajvíz, tisztítás mértéke, mérete) többsége szakszerűtlenül épített, túlterhelt berendezés, gyakran csak a szennyvíz gyűjtésére alkalmas. A közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiségnek több mint fele tisztítatlanul jut a befogadókba. Áttekintve a tisztítatlan szennyvíz-bevezetések megjelenését, megállapítható, hogy az nagyobb részben Budapest, az 5 nagyváros, és a Duna, illetve a Tisza mentén fekvő városok szennyvizeiből tevődik össze. A szennyvíztisztítás lemaradásának csökkentése várható a Balaton térségében, a vízminőség-védelemre irányuló kormányprogram végrehajtásával. A Felső-Duna mentén fekvő városok, továbbá Miskolc, Debrecen és Pécs város szennyvizeinek tisztítása központi beruházás keretében indult meg. Az anyagi lehetőségek ezeknek a programoknak a tervezett ütemét is korlátozza. A csatornázás és szennyvíztisztítás lemaradásának döntő indoka a fejlesztés magas költsége. Ez elérheti a vízellátás beruházási igényének háromszorosát is. A lakosság anyagi terheit tovább növeli, hogy a közműre való csatlakozás is költséges. Ez utóbbi magyarázza, hogy a csatornázott területen élő, illetve a közcsatornát ténylegesen használó lakosság aránya között 20% eltérés mutatkozik. A szennyvíz-csatornázásnak a vízellátással való kapcsolatán kívül a települések csapadékvíz elvezetésével való összefüggése is jelentős. A nagyvárosokban a csapadékcsatornázás - egyesített vagy elválasztórendszerrel - általában megoldott, a kisebb városokban - döntően elválasztó rendszerrel - megoldott, vagy megoldása a közeljövő elhatározott feladata. A kisebb településekben azonban többségében rendezetlen állapot a jellemző. A csapadékvíz-elvezetés megoldatlanságából származó problémát tetézi a szennyvízcsatornázás hiánya, mert a közműves vízellátás miatti vízhasználat többlet a talajvíz 2. ábra. A közcsatornázás alakulása Рис. 2. Развитие коммунальной канализации Fig. 2. Development of sewerage Bild 2. Gestaltung der öffentlichen Kanalisierung