Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
144 Németh Miklós azonban - a kitöltési útmutató nem egyértelmű volta miatt - nem értelmezhetők pontosan. (24 órás vízsugárra van értelmezve, vagy napi csúcsvízsugárra?) - A vízfolyásokat terhelő kommunális, ipari, halastavi vízelhasználások közül a 0,3 m 3/s-nál kisebb vízelhasználással járókat elhanyagoltuk. (Tettük ezt a modellezés korlátai miatt, s azért, mert a fenti elhanyagolás kb. 1,5 m 3/s hibaforrást jelent.) - Az öntözés esetében nem számoltunk csurgalékvízzel, tehát a kivett vizet elhasználtnak tekintettük. E közelítés a biztonság javára történt. - Szintén modellezési, kapacitás-korlát okokból alkalmaztunk közelítést a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Rendszerbe betorkolló folyók hossz menti jellemzésére vonatkozásában. Vonatkozik ez a Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Hernád, Sajó, Berettyó, Kettős-Körös, Maros vízfolyásokra. Nyilvánvaló, hogy ezeken a vízfolyásokon nem egy szelvényből történik a vízfolyás összes öntözőrendszerének kivétele; mi azonban ezeket egy csomópontba „összevontuk". Ennek modellezésbeli előnye: sokkal kevesebb éllel ill. csomóponttal tudjuk a vizsgálatot elvégezni. Hátránya; az esetleges - hossz mentén jelentkező - lokális vízhiányokat elfedheti a közelítés. - Az általunk alkalmazott modell „áramláscentrikus rendszermodell". Nehezen vehető figyelembe a szinte esés nélküli medrek medertározási hatása. E „tározójelenségek" azonban gyakorlati-üzemelési észrevételek, tanácsok révén a modellbe - később beépíthetők. 2. Az 1990-es készlet-igény egyensúly jellemzése Az „A" állapotra vonatkozó vizsgálat igazolta, hogy a Tisza-völgyben vízkészlet szűkösségről nem beszélhetünk. A regionális átvezetések lehetővé teszik a vízben szegényebb térségek ellátását. Még az 1990-re becsült mértékadó vízigények együttjárását is „elbírta" a rendszer. Egyértelműen megállapítható, hogy a két tiszai vízlépcső hatásterületén 1990-ben - túlzott öntözésfejlesztést feltételezve - nem következhet be készlethiány. Ha ez bekövetkezne, az a rossz vízkormányzásra vezethető vissza. Nem ilyen egyértelmű a vízkészlet elégséges volta a „rendszer nyúlványain", azokban a térségekben, melyek kívül esnek a vízlépcsők hatásterületén. Ezeket az „alrendszereket" külön-külön kell értékelni. Azoknál a vízgyűjtőknél, amelyeknél az „A" mértékadó öntözővízigények teljes együttjárása - állapotban vízhiányt rögzítettünk, értékeltük külön a „B" - 0,7 együttjárási tényezővel számított - állapotot is. 2.1. Egyensúlyi vízmérlegü vízgyűjtők Túr: vízkészlet problémák 1990-re nem várhatók az előirányzott fejlesztések alapján. Az öntözővízigények biztonsággal kielégíthetők. További víztartalék azonban már csak kismértékben van: kb. 0,25 m 3/s. Szamos: vízkészlet problémák 1990-ben nem lehetnek. Az öntözővízigények nagy biztonsággal kielégíthetők. Nagymértékű tartalékok (kb. 10 m 3/s) vannak. Kraszna: a kismértékű öntözési igény kielégíthető. Mintegy 0,10-0,15 m 3/s további tartalékkal rendelkezünk.
