Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam HOZZÁSZÓLÁS 1988. évi 1. füzet Rákóczi László : Szelektív erózió : a mederalakulás numerikus modellezésének egyik kulcskérdése című tanulmányához DR. HANKÓ ZOLTÁN A Szerző a nyíltfelszínű vízmozgások mederalakulásának kulcskérdésével, a görgetett hordalék megindulásával foglalkozik vegyes szemösszetételü mederanyag esetén, s megállapítja (az irodalomban hozzáférhető eredmények feltárása és saját vizsgálatai alapján), hogy a heterogén szemszerkezet minőségi változást eredményez a mederanyag megindulásában, görgetett hordalékká válásában a homogén szemszerkezethez viszonyítva. Gondolatmenetének végső megállapításával egyet lehet érteni : a heterogén szemöszszetétel egyaránt növelheti is és csökkentheti is az egyes szemcsefrakciók megindításához szükséges kritkus sebességet a homogén szerkezet esetén szükséges kritikus sebességhez viszonyítva. Az okok, a hatások körét azonban részben bővebbnek, részben másnak látom, s egymáshoz viszonyított súlyuk szerepét összetettebbnek vélem, mint amilyen egyértelműnek az tűnik a Szerző tanulmányában. Sorra véve a hatásokat (a teljesség igénye nélkül) kezdjük a heterogén szemszerkezet alapvető jellegével. A heterogén összetételű szemcsehalmaz térfogati tömörsége nagyobb, mint a homogén szemcsehalmazé, mivel a kisebb szemek jobban ki tudják tölteni a nagyobb szemek közötti hézagokat, sőt a kisebb szemek ezekbe a hézagokba be is ékelődhetnek. Véleményem szerint a heterogén szemcsehalmaznak a homogén szemcsehalmaznál nagyobb térfogati tömörsége egyúttal nagyobb állékonyságot, a kimozdítással szemben nagyobb stabilitást is biztosít. Ezt a megállapítást a Szerző 4. ábrájának valamennyi görbéje alátámasztja, legfeljebb a fokozottabb stabilitás mértékében van különbség az egyéb körülmények hatásától függően. Ezután nézzük meg a nagyobb szemcsék szerepét a kisebb szemcsék kimozdíthatóságának tükrében. A Szerző 1. és 2. ábráján összefoglaltak egyértelműen azt sugallják, hogy nagyobb szemcsék a kisebb szemcsék kimozdulását, megindulását késleltetik, akadályozzák. A Szerző saját vizsgálati eredményei (4. ábra) ezt a megállapítást homokos kavics (B jelű keverék) és kavics (C jelű keverék) esetén többé-kevésbé alátámasztják, míg homok (Á jelű keverék) esetén nem igazolják. A Szerző ezt az ellentétes megnyilvánulást azzal magyarázza, hogy a homok esetén az áramlás lamináris határrétege elfedi a hordalékszemcséket, s így nem érvényesül a nagyobb szemcséknek a kisebb szemcsék kimozdulását késleltető hatása. Ez az indoklás nem tűnik meggyőzőnek, inkább az látszik valószínűnek, hogy a kísérlet indulásakor, a vízmozgás megindításával együttjáró hatások (pl. az álló víztest felgyorsítása) miatt mosódott ki a finomabb szemcse a keverékből azelőtt, mielőtt az érdemi vizsgálat megkezdődhetett volna. A kézirat érkezett: 1987. XII. 2. Dr. Hankó Zoltán oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (V1TUKI, Budapest) ny. tudományos tanácsadója.