Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán

116 Wajandt János V. táblázat Az egyes vízminőségi komponensek vizsgálatának javasolható évi gyakorisága Mintavételi gyakoriság 26 52 104 db/a S-index szín, szag f. vezetőképesség Ca

2 +-ion átlátszóság NO J-ion Mg

2 +-ion össz. oldott ag. NH^-ion össz. keménység oldott 0

2 össz. N Na

+-K

+-ion 0

2 telítettség o. PO'~-ion Na% oldott vas össz. P Cl ~-ion oldott mangán erKOI SO

2 "-ion össz. lebegő ag.* erKOI

k m-lúgosság a-klorofill** BOI

5 p-lúgosság össz. lebegő ag.* a-klorofill** mososzer fenolok UV-olaj pH-érték vízhőmérséklet * Áradás mentes időszakban heti 1, áradás időszakában heti 2 mérés. ** Az 1-3. és 11.-12. hónapokban heti 1, az év többi részben heti 2 mérés 4. Vízmintavétel keresztszelvényben Az MI-10-172/2-84. OVH műszaki irányelv előírja, hogy „nagyvízfolyásoknál (ahol egy mintával gyakorlatilag nem jellemezhető a szelvény vízminősége), a műszakigazdasági lehetőségek figyelembevételével, kereszthálós vizsgálatokat kell végezni." A Tisza szolnoki szelvényében 1979 80-ban 12 hónapos időtartam alatt 19 db keresztszelvény vizsgálatot végeztünk ( Wajandt 1981, 1984). A 6 db vízminőségi jellemzőre, 9 db függélyben végzett vizsgálati eredmények lehetővé tették, hogy a középvonalban vett egyetlen minta és alkalmanként átlagban 43 mélységi ponton vett minta átlaga közötti eltérést vizsgáljuk. Az összehasonlítás érdekében bevezettük a <U = ^-100[%] (3) с jellemző értéket, amely megadja, hogy a középvonalban vett minta töménysége c

k és a keresztszelvény átlagtöménysége с milyen mértékben tér el. A számítás eredményeit 6 jellemzőre a 9. ábrán tüntettük fel. A vizsgálat során külön határoztuk meg az előjelhelyes és az abszolút értékek átlagát, továbbá a szélső értékeket. Az ábra alapján megállapítható, hogy a szolnoki szelvényben az összes lebegőanyag, az