Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán
114 Wajandt János IV. táblázat A számított szükséges mintavételek száma (A Tisza Szolnok feletti szelvényének 1984. évi adataiból) Vízminőségi jellemzők Megbízhatósági szint Vízminőségi jellemzők 90% 95% Vízminőségi jellemzők átlagtól való eltérés (z%) Vízminőségi jellemzők 15 10 5 15 10 5 Vízminőségi jellemzők db/a Fenolok 116 261 1046 164 369 1476 o. PO^-ion 23 53 211 33 74 297 Mosószerek 38 85 342 54 120 482 Össz. P. 22 50 201 32 71 284 BOI 5 39 88 354 55 125 499 a-klorofill 22 50 201 32 71 284 erKOIjp 26 58 230 36 81 325 NHÍ-ion 12 26 105 16 37 148 erKOI k 17 39 157 25 55 222 NOJ-ion 7 16 63 10 22 89 Össz. N 7 16 63 10 22 89 no; 6 14 58 9 20 81 F. lúgosság 2 4 16 2 6 22 F. vez. kép. 1 3 13 2 5 19 Össz. kem. 1 ' 3 11 2 4 15 Össz. old. ag. 1 3 11 2 4 15 Na %-érték 2 5 18 3 6 26 Oldott 0 2 1 2 10 2 3 14 0 2 telítettség 1 3 10 2 4 15 S-index 1 1 4 1 1 6 Az ásványi jellemzőket évi 26 mintavételre azért javasoltuk, mert relatív szórásuk kis érték, másrészt viszonylag távol helyezkednek el az I. vízminőségi osztály határértékétől. A legfontosabb ásványi jellemzőt (össz. oldott anyag) és a kiemelt fontosságú oldott 0 2 tartalmat is a számított mintaszámnál nagyobb gyakorisággal (52 db/a) célszerű vizsgálni. Az oldott vas és mangán viszonylag kis töménysége (8. ábra) miatt nem igényel nagyobb mintaszámot. Velük azonos mintaszámmal javasolható a vegyszerigény nélküli, egyszerű meghatározást igénylő szín, szag, átlátszóság vizsgálata. A lebegőanyag esetében a folyó áradásmentes időszakában (ez évente 8-9 hónap) létrejövő igen kis töménység ismeretéhez nem indokolható a gyakoribb vizsgálat, viszont áradás időszakában a heti két mérés is indokolható. Az a-klorofill esetében a kis vízhőmérséklet időszakában (1-3. és 11-12. hónap) kialakuló kis töménység gyakorlatilag nem tudja a vízminőséget befolyásolni, ezért a heti egy mérés elégséges, míg a melegebb Tisza-vizű időszakhoz (4-10- hónap) a heti két mérés látszik szükségesnek. A jellemzők többségét a jelenleginél nagyobb (104 db/a) gyakorisággal javasoltuk vizsgálni. Ez látszik szükségesnek a megbízhatóbb időbeni és hossz-szelvénybeli változások mértékének megállapításához. E gyakoriságcsoportba került néhány olyan jellemző
