Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán
A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán 111 feltétel. E jellemzők töménység értékei ugyanis szoros kapcsolatban vannak a lebegőanyag töménységgel, különösen a nagyobb töménységi tartományban. A statisztikai próba is igazolta, hogy a folyó öntisztulása következtében csökkent az erKOI k és nőtt az oldott 0 2, 0 2 telítettség és a N0 3-ion Kiskörétől Szolnokig. Szolnok és Tiszaug között az 0 2 telítettség csökkenése és a Na % érték növekedése következtében a két jellemző átlagértéke mutatott csak 95%-os megbízhatósági szinten szignifikáns különbséget. Ha kizárólag a folyó hossz-szelvényében kapott eredményeket vennénk figyelembe, akkor két szelvényben javasolható rendszeres vizsgálat: Kiskörén és Szolnoknál. III. táblázat Kétmintás t-próba eredményei (Tisza, Kisköre-Szolnok, 1983-86. N=205 ill. 208) Komponens *1 x 2 íi "2 fa/2 t., erKOI j p 6,53 6,05 2,19 2,03 1,26 1,16 1,98 2,32 erKOI k 21,4 23,7 7,25 5,93 1,26 1,49 1,98 3,54 BOI 5 4,73 3,58 1,96 0,994 1,26 3,89 1,98 7,55 Oldott 0 2 9,15 8,67 1,91 1,86 1,26 1,05 1,98 1,60 0 2 tel. % 78,4 82,2 10,7 9,11 1,26 1,38 1,98 3,90 Össz. old. ag. 268 279 60,2 56,4 1,26 1,14 1,98 1,92 M. lugosság 2,52 2,5 0,54 0,51 1,26 1,12 1,98 0,39 Össz. kern. 91,3 88 17,8 17,4 1,26 1,05 1,98 1,91 Na % ért. 24,2 24,2 5,23 5,22 1,26 1,00 1,98 0,39 No 2-ion 0,167 0,177 0,082 0,078 1,26 1,11 1,98 1,27 No 3-ion 6,9 7,56 2,76 2,57 1,26 1,15 1,98 2,52 Össz. P 0,29 0,179 0,132 0,076 1,26 3,02 1,98 10,51 S-index 2,08 2,09 0,137 0,115 1,26 1,42 1,98 0,81 3. A szükséges mintaszám megállapításáról Magyarországon a vízminőségi törzshálózat mintavételi keresztszelvényeiben a mintavételi gyakoriságot (db/a) az MI-10-172/2-84. OVH műszaki irányelv rögzíti. Ward és Loft is (1979) elemzések alapján megállapították, hogy az egyes jellemzőket minden mintavételi ponton azonos megbízhatósági értékkel kell meghatározni. A szerzők a 90%-os megbízhatósági szint elérését tűzték ki célul és elemzésükhöz mindössze 5 db vízminőségi jellemzőt használtak fel. Azzal, hogy az egyes komponensekre az azonos mintavételi gyakoriság helyett azonos megbízhatósági szint eléréséhez szükséges mintavételi gyakoriságot állapítottak meg, az eredmények megbízhatósági értéke 31%-kal nőtt. Dandy és Moore (1979) a Shenange-Beaver folyók (Pennsylvania, USA) vízgyűjtőjében vizsgálták a szükséges mintavételek helyét és számát az oldott 0 2 töménységek nyomonkövetése kapcsán. Vizsgálataiknál figyelembe vették a mellékvízfolyásokat és a szennyvíz-bevezetéseket is. Konkrét gazdaságossági számításokat végeztek, amelyek során 10 lehetséges mintavételi hely és 5 különféle mintavételi időköz (1, 3, 7, 14 és 30 nap) elemzésével megállapították, hogy gazdaságos vízminőség megfigyelőrendszer kevesebb mérőállomással és gyakoribb mintavétellel érhető el.
