Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Laczay István: Folyószabályozás, ipari kotrás és a partiszűrésű vízbázis

384 Laczay István Az 1986. évi szelvénymérést és mederanyag-mintavételt a VITUKI Hidrológiai Intézet Vízrajzi osztályának mérőcsoportja, Fiedler Oszkár főmunkatárs irányításával, az ECHOLOG ultrahangos-rádiótávmérős berendezéssel végezte. A műszer az ultrahangos mélységmérő szalag forgási sebességét a hajó sebességének függvényében úgy korrigálja, hogy közvetlenül a kívánt méretarányú mederrajzot szolgáltassa. A két mérési módszer, különös tekintettel a helyzeti meghatározásra (távmérésre), közel azonos megbízhatóságú. Az 1970-ben és 1986-ban mért mederszelvények egyszerű összehasonlítása szerint - a viszonylag régi kotrások is határozott „gödröt" hagytak vissza, kiegyenlítő visszatöltődés alig látszik (2. ábra), - a kotïày^ntes szelvények valóban zavartalanok és enyhén töltődtek (10-13. VO), - néhány lelyen jól látható a művekhez kötött feltöltődés (9., 24. VO), - a kotrás mérete a szelvényekben átlagosan 100-150 x 2 m, ritkább a 3 m túlmélyülés. 90 m-tit =0.32 mm 9. I/0. 1625,56 fkm \VK.870319\ 2. ábra. Jellemző mederváltozások Рис. 2. Характерные формы движения русла Fig. 2. Characteristic changes in the river-bed Bild 2. Charakteristische Veränderungen des Flußbettes A 2. ábra alapján az is megállapítható, hogy a kotrásoktól függetlenül a 16 év alatt minden szelvényben volt töltődés is és mélyülés is, amiből az eredő változás kialakult. A számítások szerint a 25 VO szelvény átlagosan 259 m

2 területnövekedés (kimélyülés) és 118 m

2 feltöltődés eredőjeként 141 m

2-t bővült. Ez 530 m átlagos kisvízi szélességre vonatkoztatva 16 év alatt 0,27 m mélyülést jelent. Természetesen a kotrások területein