Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
4. füzet - Bényey Zoltán: A vízügyi jog fejlesztésének alapjai
Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 4. füzet A VÍZÜGYI JOG FEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI 1 DR. BÉNYEY ZOLTÁN 2 Ez a tanulmány is 1983 tavaszán, szintén a 111. Országos Vízgazdálkodási Keretterv alapozó munkáinak anyagaként készült, mint „A vízügyi jog fejlesztése" című tanulmány II. fejezete. (Az I. fejezet alapján készült cikket a LXIX évfolyam 2. füzetében adtuk közre. A szerkesztő.) A jog, ezen belül a vízügyi jog jövőbeli fejlesztésére vonatkozó gondolatokat illetően azonban már nem mondhatjuk el azt, hogy a tanulmány megírása óta, 1983-1986 között, nem következtek be a jog világában új mozzanatok, kivált a társadalmi-gazdasági, államigazgatási háttérviszonyokban. Hogy csak a jelentősebbekre utaljunk: a gazdaságirányítási reform új lendületet vett, s ennek keretében lényeges új irányok és szabályok keletkeztek ; a gazdaságirányításban és a felügyeleti viszonyokban a vállalatok tekintetében, jelentős módosulások állottak be; átléptünk a VII. ötéves tervidőszakba, amelyben a vízgazdálkodás számára is új hangsúlyok állottak elő stb. Ezek a magukban véve is jelentős és bizonyos területeken a kihatásukat illetően is nagysúlyú mozzanatok azonban az 1983-ban készült probléma-szintézisünket nem módosítják; különben némelyeket már ott előre jeleztünk, s ezek közül egyesek időközben be is értek, mások közvetlen közelbe kerültek. A fejlesztésre vonatkozó gondolatokat azonban mégsem érintik, részint mivel éppen azt igénylik, hogy az ott vallott és vállalt vízügyi „sajátosságokat" (alapvonásokat) az új követelményekkel szembesítsük és további gyakorlati érvényesítésük mellett kiálljunk; - részint pedig azért nem szükséges a három évvel ezelőtti helyzet megítélés módosítása vagy kiegészítése, mert a körülöttünk zajló élet új elemeinek a közvetlen vízügyi jogfejlesztés számára való értékelése még ma is korainak tűnik. A vízügyi jog „fejlesztésének" fogalma két különböző tartalmú, de egyaránt céltudatos ágazatépítő magatartással értelmezhető. Jelenti a vízügyi jogrendszer (a tárgyi jog) korszerűsítését, és magába foglalja a vízügyi jogalkalmazás (a hatósági funkció) hatékonyságának a fokozását. A vízügyi jogszabályok korszerűsítése a múltból a jövő felé vezető folyamat, tehát okozatos és meghatározott célok felé tart. Egyfelől azokból a társadalmi-gazdasági, vízgazdálkodási, vízügyi és immanens jogi alapokból indulhat ki, amelyek a jogot - az egyes jogszabályokat és magát a rendszert - a mai állapotáig való fejlődésében vezették; másfelől azoknak a következményeknek a teljesítése irányába kell tovább haladnia, amelyek a jog jelenlegi állapotának fejlesztésére nézve ugyanezeknek az alapoknak a reális tendenciáiból kiolvashatók. 1 A kézirat érkezett: 1986. XII. 8. 2 Dr. Bényey Zoltán oki. jogász, az Országos Vízügyi Hivatal (OVH, Budapest) jogi osztályának vezetője.
