Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
4. füzet - Mayer István: A jégtorlaszok kialakulásának hidraulikai vizsgálata
A jégtorlaszok kialakulásának hidraulikai vizsgálata 541 ami azt jelenti, hogy a jégmező alatti jéglevonulás szempontjából kritikus Froude-szám kisebb, mint a (27) összefüggéssel számított. Tekintve azonban, hogy - amint már az aláfordulás szempontjából kritikus Froude-szám meghatározásakor is említettük - a jégtáblák nem élesszélűek, hanem letöredezettek, a jégmező alatti jéglevonulás az élesszélü táblára számítottnál nagyobb Froude-számoknál áll elő. A két hatás bizonyos fokú kiegyenlítése végett tekintettünk el a t m vastagságú álló jégmezőnek a leválás szívó hatására létrejövő süllyedésétől. így a jégmező alatti jéglevonulás szempontjából kritikus Froude-szám meghatározására a (27) összefüggést javasoljuk. Az 1. ábrán bemutatott módszer alkalmazásakor a Fr. T érték kiszámításánál a alatt (27) összefüggésben t A = t m=t, ugyanis a torlaszképződés kezdeti állapotában, amikor az álló jégmező éppen kialakult - és a várható következményeket vizsgáljuk az 1. ábra szerint -, akkor feltételezhető, hogy a jégmezőt alkotó táblák, valamint az érkező és esetleg aláforduló táblák vastagsága azonos, vagyis a Fr c r értékének számításakor Később, amint a torlasz növekszik, a jégvastagsági értékek eltérhetnek egymástól, nemcsak a torlasz vastagságának növekedése miatt, hanem azért is, mert az újonnan érkező táblák a jégmezőt alkotó tábláktól eltérő eredetűek is lehetnek. így szükséges lehet a torlaszkialakulás későbbi időszakában megkülönböztetni a t, torlaszvastagságot, az aláfordult tábla t A vastagságát és az érkező tábla t vastagságát. Fr c r értékének meghatározásához a szélcsatornában mért nyomástényezőkből 1-х származtatott —- p. M érték csak akkor alkalmazható megszorítások nélkül, ha a jégmező alatti vizsgált tábla az álló jég éle közelében van, de kívül az élnél előálló leválás tartományán, vagyis helyzete a szélcsatorna mérésnél feltételezettnek megfelel. Ez általában fennáll, minthogy a modellkísérleti megfigyelések szerint az aláfordult táblát a leválás alatti kontrakciós szelvényben kialakuló nagyobb sebességű áramlás magával ragadja, s a tábla csak a leválás utáni kisebb sebességű szakaszon rakódik fel a jégtakaróra. A felvízi Froude-szám, az aláfordulás szempontjából kritikus Froude-szám és a jégmező alatti jéglevonulás szempontjából kritikus Froude-szám az eddigiek alapján meghatározható. Szükséges még ismerni, hogy a vízfolyás jégtorlaszképződés szempontjából szélesnek vagy szűknek tekinthető-e? Vagyis, hogy a partok reakciója kisebb, vagy nagyobb-e, mint az áramlásból származó erők eredője? A kérdés megválaszolására Pariset-Hausser-Gagnon ( 1966) В a = 2K l tg Ф (12) összefüggés megoldása javasolható.
