Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Pálfai Imre: Aszályos évek Magyarországon

Aszályos évek Magyarországon 517 0 1900 1910 1920 1930 1940 19

SO 1960 1970 1980 1986 \VK.870404

1 4. ábra. A kisvizhozamok változása a Tisza szegedi szelvényében Рис. 4. Ход минимальных расходов воды по створу Сегед на р. Тисе Fig. 4. Changes of low-flow discharges in the cross-section of the Tisza River at Szeged Figure 4. La variation des débits d'étiage de la rivière Tisza à la section de la ville de Szeged 3.3. Az aszály előfordulásának valószínűsége Kézenfekvőnek látszik, hogy az aszály előfordulási valószínűségét az aszályossági index értékeinek eloszlásával határozzuk meg. A PAI 190l- l986 közötti adatsorát homogénnek, tehát eloszlásvizsgálatra alkalmasnak tekinthetjük, mert a középen kétfelé osztott minta tapasztalati eloszlásfüggvényei alig térnek el egymástól (az 190l-l943 időszak egy „hajszálnyival" aszályosabb, mint az 1944-1986 közötti). A teljes adatsor tapasztalatai eloszlásához jól illeszkedik a normális eloszlást leíró Gm/.w-függvény (5. ábra). Erről az eloszlásgörbéről megállapíthatjuk, hogy az országos aszály (PAI^.5,2) előfordulási valószínűsége 30%, azaz ilyen aszályok átlagosan 3,3 évenként fordulnak elő. Különleges, súlyos aszálynak minősíthetjük azokat, amelyeknek előfordulási valószínűsége 10%, vagy ennél kisebb. Ezeknél a PAI^. 6,0. A vizsgált időszak három legsúlyosabb aszályának hozzávetőleges előfordulási valószínűsége: az 1904. évié 2%, az 1935. évié 3%, az 1952. évié 1 %. (Az 1863. évihez hasonló aszály előfordulási valószínűségét kb. 0,5%-ra becsüljük.) 3.4. Az aszály területi eloszlása Az ismertetett aszályossági adatok - mint mondottuk - Magyarország egészére vonatkozó területi átlagok. Éghajlati adottságaink azonban vidékenként eltérnek, és időjárásunk nemcsak „időben", de „térben" is nagyon változékony. Mindezért a: aszály területi eloszlása egyenlőtlen és évenként más-más képet mutat.