Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Gábri Mihály: Vízügyi-mezőgazdasági tapasztalatok Kambodzsában

470 Gábri Mihály 6. ábra. A Tonlé Sap árterének talajai Рис. 6. Почвы поймы Тоню Can Fig. 6. Soils of the flood-area of Tonlé Sap Fig. 6. Le sols du champs d'inondation du Tonlé Sap Kambodzsában a folyók árvizei és elöntései ellen gyakorlatilag semmilyen védekezés nem folyik. A dagály elleni védekezés - bár még csak kevés helyen - gátak emelésével, megerősítésével, a tengerbe torkolló vízfolyások visszatöltésezésével folyik. Ily módon nagy, mezőgazdaságilag művelt területeken tudnak körgátakkal védeni. Ilyen védművek kiépítésére került sor a tenger partján Prey Nop ( 1. ábra), ahol öt - összesen 189 km hosszú, részben folyótorkolati visszatöltésezéssel - 120 km

2 védett területen a dagály szintje alatt rizst termelnek. A Mekong szabályozása egyébként központi gazdasági és politikai kérdés. A Mekongnak és a többi kis vízfolyásnak szabályozása nélkül Kambodzsában rendszeres, korszerű mezőgazdasági és egyéb gazdasági életről beszélni sem lehet. A népesség 90%-a a mezőgazdaságban dolgozik. A rendszeresen megművelt terület nagysága 20 000 km

2. Ezen rizst, kaucsukot (hevea), kukoricát, babot, borsot, dohányt, cukorpálmát, kapokot, kávét és gyümölcsöt termelnek. A rizsterület nagysága 17 000 km

2, az évi termés 1,2 • 10

9 kg. Kaucsuk 34 km

2-en összesen 34 • 10

6 kg mennyiségben termett. A rendszeres mezőgazdálkodás Kambodzsa területén kb. 2000 éve indult, a khmer állam megalakulásakor. Rizst azóta termelnek, s a mai színvonalat e téren gyakorlatilag már akkor is elérték. A risztermesztés általában nem öntözéssel történik, hanem az évszázadok óta vízszintessé szántott kisebb területeken -, amelyek közül egy-egynek a nagysága általában a 2-6 ezer m

2-et sem éri el - kis hant segítségével visszatartják az esővizet. A mindennapos monszun gondoskodik a parcella vízigényéről. Amennyiben az idő szárazabbra fordul, vagy 2. Mezőgazdaság