Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Sarkkula, Juha: Tavi és parti áramlások és hidrodinamikai vízminőség modellezés Finnországban

460 Sarkkula, Juha 7. ábra. Átlagos áramlási sebességek és vezetőképesség Pue. 7. Средние скорости течений и электропроводимость Fig. 7. Average flow velocities and conductivity Fig. 7. Les vitesses moyennes d'écoulement et la conductivité moyenne A vezetőképességi értékek a mérési keresztmetszetekben 20 °C víz esetén a következők voltak (az áramlás és vezetőképesség eloszlás integrálásával): 1 pont 85 mS/m 2 pont (felső réteg) 340 mS/m 3 pont (alsó réteg) 750 mS/m folyó beömlés 20 mS/m Az elkeveredési számításból kitűnik, hogy a folyó vízhozamának körülbelül 40%-a a keleti területre ömlik. Ez elég váratlan volt, mivel a keleti szűkület szelvényterülete mindössze 10%-a a déli ágnak. Ezt az eredményt a matematikai modellben úgy vették figyelembe, hogy növelték a déli csatorna súrlódását. Nyáron, nyíltvízi időszakban a szél uralkodik az áramlás felett és felborítja a legjelentősebb rétegzettséget. Az áramlásmérések ideje alatt a folyó átlagos középvízhozama 90 m

3/s volt. A folyó áramlási útvonalát a tenger felé a szél erősen befolyásolta. Az 1. jelű pont eredményeit írtuk le, hogy meghatározhassuk a folyó vizének különböző esetekben történő viselkedését. Az áramlási sebességekre felírt regressziós egyenletek az 1 szűkületben, x-irányban, különböző mélységekben (1 m, 2 m és 4 m) a következők voltak: v

xi = 0,042 + 0,037 0^ + 0,026 r=0,81, n = 77 v

x

2 = -0,009 + 0,024 И^ + 0,013 W

y r=0,73, и = 35 v

x

4 = -0,045 + 0,025 W

x r=0,62, л = 77 ahol W

x és W

y a szélsebességek x és у irányban [m/s]. Az elemzést a napi átlagokkal végezték, n jelenti a napok számát. Nem volt jelentős korreláció az áramlási sebesség és a folyó vízhozam-változása, sem pedig az áramlási sebesség és a vízszintváltozás között. A regressziós egyenletek különböző szélviszonyok esetén adják meg a sebességeloszlást. Az 1. pontban eredményül kapott értékeket a 8. ábrán mutatjuk be. A 8. ábra alapján megfigyelhető, hogy a szél könnyen megfordítja az 1. szűkületben az áramlási irányt. A hosszú idejű széleloszlást figyelembe véve, úgy számítottuk, hogy a teljes nyíltvízi időszakban a folyó vizének átlagosan 10%-a jut ki ezen a csatornán. A folyó vizének eloszlását összefoglalva a 6. ábra mutatja. Az áramlási mezőt a kétdimenziós modellel számítottuk, melyet az 5 m vastag fölső rétegre alkalmaztunk. Az elkeveredett tengervíz-hozamot a mérésekből vettük. Az áram-