Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
3. füzet - Domokos Miklós: A dinamikus vízgazdálkodási mérleg
A dinamikus vízgazdálkodási mérleg 445 4.1. A hasznosítható vízkészlet A vizsgálat bemenő változói közül a - természetes vízkészlet (vízhozam) és mesterséges eredetű összetevők (tarozásból, bányavízből és átvezetésből származó többlet, ill. veszteségek stb.) algebrai összegeként számítható - hasznosítható vízkészlet időfüggvénye, az egész vizsgált vízgazdálkodási rendszerre (vízgyűjtőre) vonatkozóan, a vízmérleggel vizsgált 0 fejlesztési időhorizont т fejlesztési szintjének függvényében: K r(t) = K l(t) + K 2, r(t), O^ígr, (16) ahol Jf,(í) = +/>(0 + í(?) (17) a hasznosítható vízkészlet természetes összetevője (vízhozam), amelyben K x - a vízhozam várható értéke (amelyről általában feltesszük, hogy konstans, vagyis a természetes vízhozam-adatsorban 0 folyamán nem lesz kimutatható trend); p(t) - a periodikus (a gyakorlatban csakis az 1 éves periódusú) összetevő; s(t) - a sztochasztikus összetevő. A determinisztikus A", és p(t) érték a múltbeli adatsorból meghatározható. A sztochasztikus összetevő a legegyszerűbb esetben az sit) = s-t, (18) alakba írható, ahol d;, - 0 és 1 közötti véletlen szám, amelynek eloszlása az észlelt adatsorból meghatározható; s - állandó vízhozamérték, amelynek értéke ugyancsak az észlelt vízhozam-idősorból vezethető le. A hasznosítható vízkészlet emberi tevékenységtől függő összetevőjéről feltehetjük, hogy értéke csak a r fejlesztési szinttől függ, a t időtől nem: K 2 i,{t) = = konst, (19) ahol Ki egy-egy emberi hatástól függő vízkészlet-összetevőt (pl. tározás, átvezetés stb.) jelöl. A K z(t) hasznosítható vízkészlet-idöfüggvények т-tól független - K x(t) természetes összetevőjét általában mesterséges adatsor-generálással, ill. -meghosszabbítással, a (17) képlet felhasználásával állítják elő annak érdekében, hogy a K,(t) függvény a lehetséges szélsőségek és egymásutániságok minél több változatát tartalmazza. 4.2. A vízigény A vízmérleg másik bemenő változója, a vízigény vonatkozásában feltesszük, hogy a vizsgált rendszer vízhasználat-fejlesztési terveinek, ill. előrejelzéseinek birtokában a 0 fejlesztési időhorizont minden egyes r-adik évében ismerjük az / vízigény I T várható értékét (r = 1,2,..., 0). Tetszőleges - egy-egy pillanatra „befagyasztott"-nak képzelt r fejlesztési szinthez ekkor az I T(t) = I T + p T(t) + s z(t) (20) vízigény-időfüggvény tartozik, amelyben p z{t) - a periodikus (általában 1 éves periódusú) összetevő; s T(t) - a szochasztikus (véletlenszerű) összetevő. A vízigény-időfüggvény p r(t) és s r(/) összetevőjét általában mesterséges adatsor-generá-
