Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Véha Jenő Endre: Vastalanítási eljárás kiterjesztése rétegvizek vízkezelésére

416 Véha Jenő Endre Példánk esetében V

n

2 — CcH<ad

m = 0,142 m

3 levegő (normál állapot) mennyiségének felel C

R meg. Az 1 m

3 tisztítandó vízben levő c

CH

4 = 0,00178 g/m

3 metán (normál állapot) 0,142 m

3 levegő hozzáadásával, n = 4 biztonság mellett, a metán-levegő elegyre vonatkoztatott robbanási határérték alatt vagyunk, ezért a „robbanásnélküli" mechanikus metántalanítás elvégezhető. A példa szerinti 25 m

3/h nyersvíz Сен, = 0,001875 g/m

3 metán-kiűzéséhez KIQ = QKi = 3,55 m

3/h gázkiűző levegő (normál állapot) szükséges. A normál állapotú levegőmennyiséget ismét az általános gáztörvény felhasználásával számíthatjuk át a gyakorlatnak jobban megfelelő 25 °C léghőmérsékletre és 99324,9 Pa nyomásra. Ekkor 3,95 m

3/h levegőszükségletet kapunk. A metángáz kiűzéséhez szükséges levegőmennyiség elméleti úton is meghatározható. Első lépésként a gáztalanítás kívánt hatásfokát kell meghatározni az r, = 10

0

ccH

4-CcH

4,d- (4) CCH

4 összefüggésből. Második lépésként a tölteten való átfolyás időtartamát kell meghatározni a 177,5 h ' = (lOOJOo.83 [S] (5

) (Sinkoff et al. 1979) összefüggéséből. Az (5) összefüggésben h - a töltet magassága [m]; d - a töltet szemátmérője [m]; v

0 - a felületi terhelés az aj A összefüggéssel határozható meg ( 1. ábra). A hatásfok (//) és az átfolyás időtartam (/) ismeretében egy К arányossági tényező 4200 / log (1 — rj) 3/2 K~t 3/2 (,10g(1-0,7) » (6

) számítható és így a metán kiűzéséhez szükséges elméletileg befúvandó levegő mennyiségét a V

2

Q = KQ összefüggés adja. Példánkban a hatásfokot a (4) összefüggésből 0,001875-0,0008 ' 0,001875 /

0 értékben kapjuk.