Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Öllős Géza: Fürdővizek tisztítása

Fürdővizek tisztítása 369 - Az ózonos oxidáció és az azt követő klóros fertőtlenítés általában megfelelő megol­dás. - A klór további reményteljes helyettesitője az ózonos oxidációval kombinált brómos fertőtlenítés, amellyel a követelmények általában kielégíthetők és a víz ingerlő hatása gyenge. - A brómos fertőtlenítés alkalmazhatósága ózonos oxidáció nélkül kétséges, mert így az oxidációs hatás csekély. A brómos fertőtlenítés a haloform vegyületek szempontjából általában nem tekinthető a klór alternatívájának. - Egyéb eljárások, önállóan a fürdővizek fertőtlenítéséhez nem pótolják a klórozást, mert - a klór-dioxid ill. az ózon önállóan alkalmazva, toxikus lebontási terméket eredmé­nyez, - az ózon a medencében túl toxikus hatású fertőtlenítő hatása a medencében nem érvényesül, a jód, hidrogénperoxid, ezüst-só fertőtlenítő hatása elégtelen, - az UV-sugárzás és az anódos-oxídáció a medencevízben nem alkalmazhatók, mert ott hatástalanok. A fürdővizek oxidációjával és fertőtlenítésével kapcsolatos kutatások azonban még koránt sem nyújtanak biztos tervezői és üzemeltetői alapot. A sokféle vízminőségi, oxidációs- és fertőtlenítési igény-variáció legtöbbször csak kutatások révén ítélhető meg. 2.4. pH-szabályozás A fürdővizek kémiájában a pH szerepe alapvető. Az adagolt vegyszerek fajtájától függően a pelyhesedés, szűrés, oxidáció, fertőtlenítés csak bizonyos pH tartományban optimális. A pH a hidrolízis, a disszociáció-folyamatokat, a fertőtlenítés hatását ill. csíraelölés sebességét egyaránt befolyásolja. Általában a medencék vizének optimális pH tartománya 6,5-7,8. 2.4.1. A pH változás okai. A fürdőmedencék vizének pH-ját a következő tényezők befolyásolják (Grelle-Trampusch 1982): - A víztisztítás céljából adagolt vegyszer mennyisége és fajtája. A klóros és klór­dioxidos fertőtlenítés a pH-t csökkenti. A klórt hipoklorit formában adagolva, az oldódás közbeni nátronlúg keletkezése miatt a pH nő. Az alumínium-szulfát, a polialu­míniumklorid (Al 6 OH 5Cl 1 3.13 H 20), a vasklorid derítőszerek a pH-t csökkentik. - A víznek a medencében való áramlása a pH-t szintén befolyásolja. A medencékből bukókkal elvezetett víz bizonyos mértékű levegőztetésnek (stripping) alávetett, miközben a vízből C0 2 távozik el. így a mész-szénsav egyensúly felborul, miáltal a medencében és az elvezető rendszerben mészlerakódás jelentkezik. A medencebeli vízmozgatás szintén savtalanítással (C0 2 eltávozásával) jár együtt. - A zuhanyozás után a fürdőzők testéről és fürdőruhájáról a vízbe kerülő szappan­maradék a pH-t növeli. 2.4.2. A pH-szabályozás lehetőségei. A fürdővíz pH-jának lúgos tartományba tolása elsősorban nátronlúg, vagy szóda adagolásával lehetséges. A víz pH-ja savas tartomány­ba kerülhet szén-dioxid, vagy sósav, kénsav, savas sók (pl. nátriumhidrogén-szulfát) adagolással, avagy kimondottan savas friss víznek a fürdőmedencébe vezetésével. 2.4.3. Szabályozás C0 2-dal. A víz pH-jának a C0 2-dal való szabályozáskor vízbe adagolt gáz alakú C0 2 a vízben teljesen fel kell oldódjon, a veszteség így csökkenthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom