Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Joó Ottó-Déri Lajos-Laki Ferenc: A Kis-Balaton védőrendszer építése

A Kis-Balaton védőrendszer építése 335 3. Tervezés A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tanulmánytervében (NyDT VÍZIG 1976) az 1975 közepétől megindított mérések 10 havi értékelése birtokában már 1976-ban 16 változatban vizsgálta a Zalaapáti alatti Zala szakaszon gazdaságosan létesíthető tározókat, amelyek a jelentős mértékben diffúz eredetű szennyezések visszatartására reálisan szóba jöhetnek. Kísérleti és gazdasági okokból először a Balatonhídvég fölötti tározó megépítésétjavasoltuk. Megvizsgáltuk az egész Zala-vizgyüjtő helyzetét is. Javaslatokat tettünk az eutrofizációt csökkentő beavatkozásokra (szennyvíztisztítás-csatornázás, tározás, erózióvédelem, belsőségek rendezése). Javasoltuk a balatoni modellkísérletek (VITUKI 1973-76) nyomán a keszthelyi tőrész vízminőségi kotrását, az oda áramló és összegyűlt nagy tömegű iszap eltávolítását hidromechanizációval. Hasonló terveket készítettek területükre a szomszédos VÍZIG-ek is. Az NyDT VÍZIG megbízásából és irányításával a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV) 1979-81 között elkészítette a Kis-Balaton védőrendszer vízvédelmi tanulmány és beruházási programtervét. \ A programterv elkészítéséhez geodéziai méréseket, talajmechanikai, művelési ág stb. föltárásokat végeztek. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete (BME VVI) az áramlási viszonyokat kismintán vizsgálta. A VITUKI elkészítette „A Kis-Balaton védőrendszer elvi megoldás koncepciója" témajelentését, amelyet a tervezők felhasználtak (Baranyi-Györke-Tóth 1979). A VÍZITERV a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer koncepciótervében (VÍZITERV 1979) több elrendezési változatot (VÍZIG, VÁTI, VÍZITERV) hasonlított össze. Föltártuk a világ ezirányú tudományos eredményeit, szakirodalmát. Elkészült 26 alapozó tanulmány. Kiemeljük a terület-igénybevétel mezőgazdasági hatásairól, a védőrendszer biológiai megalapozásáról, a víztisztítás mechanizmusáról, a vízháztartási hatásokról, a nádgazdasági, halászati, régészeti tárgykörökben készült tanulmányterveket. A vízvédelmi rendszer tanulmánytervét és a kapcsolatos beruházási programokat véleményezték, elfogadták a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Környezetvédelmi Tanács és az érintett főhatóságok is. Megvalósítását kormányhatározat írja elő. A beruházási program szerint a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer két ütemben valósul meg. A védőrendszer elrendezését a 4. ábra mutatja. E program szerint tehát a Zala medrét a zalavár-zalaszabari új úttól délre 1 km-re keresztgáttal lezárjuk (4. ábra). E fölött a Zala jobb parti töltését 1,5 km hosszon 100 m-enként megszakítjuk. A víz így felduzzad és kilép a jobb parti ártérre. Az elöntött területet a balatonhídvégi szűkület fölött földgát zárja le (4. ábra). A földgátba a Zala NQ

r -os árvizeit a felére, 50 m

3/s-ra csökkentő 4 T jelű rekesztő zsilip épült (5. ábra). Ez biztosítja a tározó leürítését. A vízi közlekedést is lehetővé teszi. A terep legmélyebb részén 3,4 km

2 területű kazetta épült (4. ábra). Ebbe külön zsilipekkel lehet a vizet be- (2 T jelű zsilip) és kiengedni (3 T jelű zsilip). így az erősebben szennyezett vizek külön kezelhetők. A tartózkodási idő változtatásával kikísérletezhetjük az optimális víztisztítás jellemzőit. A felső tározót keletről a Zala megerősített töltései, nyugatról a természetes terep határolják. Az áramlást terelőtöltés irányítja. A kazetta DNy sarkánál lévő 0,1 km

2-es „Major tó" (4. ábra) az áramlástani holttér kiváltását, a halasítási viszonyok vizsgálatát célozza. Az I. ütem beruházási programja ( VIZITER V 1981 ) szerint először a Zala jobb parti, utána a bal parti töltések, majd a völgyelzárás és a műtárgyak épülnek meg (4. ábra). Ezt követi a belső töltések, a tározótér kialakítása, a befejező munkák s a keszthelyi üzemirányító épület megépítése.