Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Joó Ottó-Déri Lajos-Laki Ferenc: A Kis-Balaton védőrendszer építése

332 Joó О,, Déri L. és Laki F. 1. ábra. A Balaton és vízgyűjtője Рис. 1. Водосбор озера Балатона Fig. 1. Lake Balaton and its catchment Bild I. Der Balaton-See und sein Einzugsgebiet A Zala szabályozása e térségben 1925-ben fejeződött be, lényegében az első világháború után végzett munkákkal. Tőzeges, 28 km hosszú töltései a nagyobb árvizeknél átszakadtak. 1960-ig csak fenntartás folyt. A 60-as évtizedben kiépültek a kapcsolódó belvízöblözetek, s a lápon mintegy 50 km

2 nyíltárkos talajvízszint-szabályozás. Napjainkban a Kis-Balaton - általános értelmezés szerint - a Hídvég alatti Zala ártér. A legtöbben azonban az itt található 14 km

2-es madárvédelmi területtel és/vagy a zalavári víz és vörsi víz nevű tavacskákkal azonosítják. A régi Kis-Balaton „helyreállítása" nem lehetséges, mert ehhez a Balaton vízszintjét a múlt század eleji állapotokra kellene felemelni, ami irreális. Ami reális: a Kis-Balaton védőrendszer. 2. Előtanulmányok Az elmúlt évtizedben kiterjedt kutatómunka tisztázta a Balaton eutrofizálódásának okait, a kiváltó tényezőket, azok mértékét, súlyát, eredetét, az elhárítás hatékony módját, sorrendjét. A teendőket kutatók és gyakorlati szakemberek bevonásával kormányhatározatok rögzítették.