Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A tömörítési vizsgálat megbízhatóságát befolyásoló tényezők 301 2. A kísérletek végrehajtása A kísérletekhez két különböző tömörítőgép állt rendelkezésemre. Saját tervek alapján készített tömörítőgép, melynél a döngölő szára csigamenetes kiképzésű, emelését csigakerék végzi. A gép tervezési és kivitelezési hibája miatt a forgatószerkezet egyenetlenül forgat, ezért a tömörítő edény forgását kézzel kell segíteni. Lengyel gyártmányú motoros tömörítőgép, mely eredetileg a „normál-Proctor" vizsgálathoz készült. Ezt a gépet a döngölő tömegének megfelelő megnövelésével tettük alkalmassá a módosított Proctor-vizsgálatnál előírt tömörítő munka kifejtésére. A szakirodalomból ismert, hogy az egymás után következő tömörítésekhez ugyanaz a talajtömeg nem használható fel, de a szabvány ezt külön nem tiltja meg. Pedig alighanem élő szokásról lehet szó, mert a szabvány tervezetében még szerepelt a következő megjegyzés: „Ha nem áil elegendő mennyiségű anyag rendelkezésre, ugyanaz a talajtömeg többször is felhasználható, ezt a körülményt azonban a vizsgálatok eredményével párhuzamosan jelezni kell". Ezt a megállapítást a szabvány tárgyalása során törölték, de kifejezett tilalom hiányában a szokás tovább élt. Az előkísérletek során egyértelműen megbizonyosodtunk arról, hogy a talaj ismételt felhasználása hibás eredményre vezet. így például egy friss állapotú finom homok »v = 11,4-11,5% víztartalom mellett bedöngölve o

d = 1760-1770 kg/m

3, újból felhasználva w = 11,4-11,6% (tehát lényegében azonos) víztartalom mellett Q

á = 1900-1920 kg/m

3 térfogatsűrüséget eredményezett. Ezért a további kísérleteket mindig friss anyaggal végeztük. A kísérletek kezdeti szakaszában kiderült, hogy a tömörítés hatásosságát hátrányosan befolyásolhatja a döngölőre tapadó talajrög. Rendszertelenül előforduló jelenségről van szó, egyik előidézője lehet az eredmények szórásának. Jó lett volna ennek a hibaforrásnak a számszerű hatását is kimutatni (például úgy, hogy a tömörítéseket domború kiképzésű döngölővel megismételjük), de ilyen kísérletre nem került sor. Mindenesetre ennek a hibalehetőségnek a kiküszöbölése céljából a további kísérleteknél a döngölőt az egyes ütéssorozatok közben is - a gép leállítása mellett - szükség szerint többször is.-tisztítottuk, a korábbi kísérletek eredményét pedig figyelmen kívül hagytuk. 3. Kísérleti eredmények 3.1. A döngölő tömegének hatása A saját tervezésű gépnél módunkban volt a döngölő tömegének viszonylag számottevő megváltoztatása. A tömörítést egy homoktalajjal végeztük, az előzetesen meghatározott optimális víztartalommal. Az eredmények az I. táblázatban találhatók. A döngölő tömege az I. esetben 0,15 kg-al több, a II. esetben 0,44 kg-mal kevesebb volt az előírt 4,5 kg-nál, ennek ellenére e súlyeltérés a tömörség értékét észrevehetően nem befolyásolta, igazolva ezzel az 1. ábra alapján is levont következtetést. 3.2. A döngölő és a tömörítő edény egymáshoz viszonyított helyzetének hatása A két különböző típusú tömörítőgép teljesítményének összehasonlítása céljából végzett kísérletek során a lengyel gép három különböző talajnál rendre 70-160 kg/m

3-el