Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Gayer József: Városi hidrológia Franciaországban

Városi hidrológia Franciaországban 259 Fentiek alapján Lyon város Brotteaux nevű városrészének kb. 1,9 km

2-es részvízgyűjtőjének kifolyási szelvényére esett a választás (5. ábra). A záporkiömlőhöz érkező csatorna lejtése /, = 0,077%, mérete 2,05 x 1,60 m, tojásszelvény, a továbbmenő szakasz fenékesése I

2 = 0,27%, a keresztmetszete szintén tojás, 1,95 x 1,50 m méretekkel. A bukóéi fölött távozó víz egy I

3 = 0,61%-os lejtésű 1,40 x 0,85 m-es süvegszelvényen keresztül folyik a befogadó Rhöne-ba. Ez az ág a folyó magas vízállása esetén zsilippel zárható. A csatornában, a záporkiömlő fölött és alatt, valamint a túlfolyó ágban vízhozamés vízmintavevő berendezéseket helyeztek el. A vízhozammérő egy CR2M tip. ultrahangos készülék, mellyel szelvényenként 3-3 szinten végeznek sebességmérést ill. l-l függélyben szintmérést. Az adatok kazettán kerülnek rögzítésre és TEKTRONIX mikroszámítógépen feldolgozásra. A vízhozammérés ellenőrzésére a záporkiömlő feletti aknába a vízszintről vezérelt fényképezőgépet és vakut szereltek. A bukóéi és a záradék közé pedig szondarudakat építettek be, így a felvételek alapján lehetőség van a vízhozam durva mérésére. A víz minőségének meghatározására ENRESS HÄUSER gyártmányú automatikus vízmintavevőket helyeztek el, a műtárgyhoz csatlakozó mindhárom csatornaszakaszban. A vízminták alapján BOI

5, KOI és lebegtetett hordalékmérés, illetve bizonyos csapadékesemények alkalmával egyéb (foszfát, nitrát, nehézfém, peszticid stb.) szennyező anyag meghatározására is sor kerül. A záporkiömlő hidraulikai modellezésére megvásárolták az 0VERFL03 nevü programot, mely a mozgásmennyiség megmaradásának elvén, valamint egy Froudeszám függvényében meghatározott vízhozammegosztásra vonatkozó empirikus összefüggésen alapul. A program a műtárgyon kialakuló vízugrást is leírja. A szennyezőanyag-terhelést egy egyszerűsített modell írja le a vízhozam és az idő függvényében. A töménységeket állandónak veszik, mivel a jelenleg rendelkezésre álló adatokat tekintve, túlságosan bizonytalannak ítélik meg a változó töménység alkalmazását. A teljes mérőrendszer kiépítésére 1984 nyarán került sor. Az első mérési tapasztalatok a rendszer hibáinak felderítésére és kiküszöbölésére szolgáltak. Értékelhető eredményeket az 1985-ös megfelelő záporeseményektől várnak. 2.2. A CUB A COURLY-hoz hasonlóan Bordeaux-ban a CUB (Communauté Urbain de Bordeaux) jött létre a 60-as évek végén. Területe 550 km

2, melyen 27 település található. A csatornahálózat teljes hossza 1520 km. Ezek az adatok nagyjából megegyeznek a lyoni adatokkal, továbbá mindkét város a Il-es csapadékzónába esik. Ezért határozták el, hogy az INSA-tól megvásárolják a CEDRE programcsomagot és adaptálják a helyi körülményekre. A COURLY-tól is megvették a SERAIL-t, de ennek feldolgozása még nem fejeződött be. A COURLY és a CUB közötti hasonlóságokon túlmenően jelentős különbségek is léteznek, melyeknek műszaki és pénzügyi kihatásai vannak. A város területének 76%-a a Garonne folyó bal partján terül el, ahol a lakosság 91%-a él, míg a jobb parti 24%-os terület csak 9%-nak ad otthont. Az összlakosság 600 000, ami 1100 fő/km

2 népsűrűséget jelent, mintegy felét a lyoninak. Ebből következőan az utóbbihoz hasonló méretű csatornarendszer nagyobb terheket ró a lakosságra. Az úthálózat relatív értéke 3,7 m/fő