Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
2. füzet - Pekár Ferenc-Oláh János-Tóth László: Nitrifikáció halastavakban és természetes vizekben
244 Pékár F., Oláh J. és Tóth L. feloldva 1,0- 10 s mm 3 10%-os kénsavas oldatban) a három darab szcintillációs küvettába 1000-1000 mm 3 2-fenil-etilamint és 0,5-0,5 • 10 5 mm 3 Bray-koktélt töltöttünk. Megindítottuk a nitrogéngáz áramot és a lombikot kráteres lombikmelegítővel melegíteni kezdtük. A forrás megindulásától számítva gyenge forrásban tartottuk az elegyet 60 min-en keresztül, közben a nitrogén gáz áramot úgy szabályoztuk, hogy a nitrogén csak lassan buborékoljon át az elnyelető folyadékon. A 60 min letelte után a forralást befejeztük, lassan csökkentettük a fűtést, majd kikapcsoltuk. A forrás megszűnésétől számítva 30 min-en keresztül nitrogén gázt buborékoltattunk át a rendszeren, a maradék 1 4C0 2 nyomok elnyeletése céljából. Ezután a szcintillációs küvettákat leszereltük, mindegyikbe 5000 mm 3 Bray-koktélt adtunk és folyadékszcintillációs számlálón megmértük a radioaktivitásukat. Minden esetben quench-korrekciót végeztünk a csatornahányados módszerrel, 1 4C0 2, és 2-fenil-etilamin tartalmú standard minták quench-korrekciós görbéje segítségével. A három küvettában mért radioaktivitások összege adta a minta 1 4C0 3 aktivitását, azaz a baktériumokba beépült H 1 4C0f aktivitását. Az eredeti üledékminta HCO3 -tartalmát acidimetriás titrálással határoztuk meg. 1,0 • 10 5 mm 3 üledék, valamint 0,2 • 10 5 mm 3, 0,2 цт pórusátmérőjű membránszürőn szűrt tóvíz elegyéből módosított Reebourgh-féle présben, nitrogéngázzal kipréseltük a víztartalmat (Szabó 1985). A kinyert víz 3 x 0,5 • 10 5 mm 3-ét 10 mol • m3 töménységű HCl-oldattal titráltuk meg metilvörös-brómkrezólzöld keverékindikátor mellett (M ackereth-H eron-Tálling 1978), majd a fogyást átszámítottuk a bemért térfogatú üledékre, az eredeti üledék nedvességtartalmának és sűrűségének segítségével. hútóviz bevezetés nitrogéngáz bevezetés fútótest I n.tnom\ 2 - fenil - etilamint es Bray-koktélt tartalmazó szcintillációs küvetták 3. ábra. Roncsoló készülék Рис. 3. Устройство для разрушения клеток Fig. 3. Disintegrator A kezeletlen, az N-Serve-vel kezelt és a formaiinnal kezelt (vakpróba) mintákban a baktériumokba beépült HCO7 térfogategységre vonatkozó mennyiségét az üledékminta HCO3-tartalma, a hozzáadott radioaktivitás és a roncsoláskor kapott radioaktivitás alapján számítással határoztuk meg (Goldman et al. 1974). A kezeletlen és az N-Serve-vel kezelt mintára kapott értékeket a vakpróbával korrigáltuk és vettük a kettő különbségét. A különbséget ^-^-vel megszorozva megkaptuk a nitrifikáció sebességét, melyet végül mmol m3 • h _ 1 mértékegységben fejeztünk ki.
