Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Pálfai Imre-Török József: Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén

Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén 231 3. A geotermikus energia hasznosításának fejlesztése 3.1. Fejlesztési elképzelések A rövid távú fejlesztési elképzelések többsége a kommunális hasznosítás terén fogalmazódott meg. Szegeden a Felsőváros II. ütemében 2037 lakás fűtését és használati melegvíz-ellátását kívánják megoldani. Szeged északi városrész I/B, a Tarján városrész VII. építési ütem 2200 lakásának használati melegvíz-ellátását tervezik megoldani, a hévíz közvetlen betáplálásával. Szeged házgyári technológiával épült lakónegyedei közül a továbbiakban az északi városrész II. ütem (5200 lakás), a Rókus városrész I—

III. ütem (5970 lakás), a Tarján városrész II—VI. ütem (4303 lakás) lakásainál mutatkozik lehetőség geotermikus energia igénybevételére. Szeged város fürdői közül a Liget és Partfürdő szerepel a geotermikus energiát is felhasználó fejlesztési elképzelések között. A feltárandó 1,0 m

3/min 70-75 °C-os vízzel a télen is üzemelő termálfürdő fűtését, s a fürdőmedencék melegvízellátásának javítását fogják megoldani. Kedvező vízhozam esetén az épülő SZOT Gyógyszálló hőenergia-ellátását is segítve. Hódmezővásárhelyen a Hódtó B. terület 570 lakását fogja hőenergiával ellátni a kivitelezés alatt álló kettős rendeltetésű (termelő-visszasajtoló) hévízkút. Csongrád megye több városában is találhatók geotermikus energiahasznosításra alkalmas lakótelepek, pl. Szentesen a Hámán Kató úti lakótelep (360 lakás) és a Nagyhegyi lakótelep (1000 lakás), Csongrádon a Bökény lakótelep (355 lakás + közintézményi épületek) és Makón a városközpont (533 lakás + közintézményi épületek). Mindhárom város energiaésszerűsítési pályázat útján kívánja hévízhasznosító létesítményeit megvalósítani. Szénhidrogénre meddő fúrás hévízre történő megnyitását tervezi a Rúzsa Községi Tanács. Szolnok megyében Öcsödön a község határában lévő Öcsöd-1 szénhidrogénre meddő fúrásból kiképzett hévízkút vizét az építendő tanuszoda vízellátására és intézményi épületek fűtésére fogjuk fölhasználni. Az ipari hasznosítás vonatkozásában egyedül Szentesen, a KONTAKTA helyi gyáregységében indult beruházás geotermikus energia igénybevételére. A mezőgazdasági üzemek közül hévízhasznosítási beruházást terveznek: a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet, a Csongrádi Állami Gazdaság, a csongrád-bokrosi Kossuth Tsz, a nagymágocsi Egyetértés Tsz, a csengelei Aranyhomok Tsz, a szanki Haladás Tsz, valamint a harkakötönyi Egyesülés Tsz. 3.2. A hosszú távú fejlesztés lehetőségei és főbb iránya A geotermikus energiakészletek és az eddigi igénybevétel összevetéséből az derül ki, hogy Csongrád megyében területileg elsősorban Hódmezővásárhely-Makó környéke az, ahol a geotermikus energiahasznosítás fejlesztésének feltételei továbbra is adottak, és a lgjobbak. Törekedni kell a különböző hasznosítási területek (település, ipar, mezőgazdaság) igényeinek és érdekeinek az összehangolására, kezdve a geotermikus energia kitermelésétől egészen a használt hévizek ártalommentes elhelyezéséig, az esetleges vízvisszasajtolást is figyelembe véve. Ez felvetheti egy regionális szerepkörű hévízmű-üzemeltető szervezet megvalósításának szükségességét is. Az egyes hasznosítási területeken szorgalmazni kell - a felszínre hozott energia tökéletes kihasználása érdekében - eddig nem gyakorolt hasznosítási formákat is, amelyek az elsődleges fűtőkörből kikerülő kisebb hőfokú vizek energiáját igénylik, pl.