Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Pálfai Imre-Török József: Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén

Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén 227 a vízi növényzet elburjánzását, ezáltal a csatorna gyorsabban feliszapolódik. Belterületen problémát okoz, hogy általában kellemetlen szagot áraszt, kénhidrogén, ammónium-, eseten­ként fenoltartalma miatt, valamint a szervesanyag-bomlás elősegítése következtében. A holt­ágakba és tavakba vezetett hévíz káros hatása a növényi és az állati szervezetek életfeltételeinek megváltozásából ered. A magasabb hőfok miatt csökken az oxigéntartalom, növekszik a szervesanyag-lebomlás stb. A fenoltartalom a halak ízében is észrevehető lehet. Az ATV VÍZIG területén négy hévíztározó van. Legnagyobb a Szentes melletti Vekeréri-tározó, melynek területe 1,4 km 2, térfogata 2,8 millió m 3. Hévíztározót létesí­tettek továbbá Szegváron a Puskin Tsz területén (0,17 km 2, 0,2 millió m 3), Fábiánsebes­tyén mellett a sertés- és kertészeti telepen (0,048 km 2, 0,11 millió m 3), valamint Kiskun­halason a Vörös Október Tsz kertészeti telepén (0,043 km 2, 0,06 millió m 3). A hévizeknek a felszín alatti rétegekbe való elhelyezése egyelőre Algyő és Ásotthalom térségére korlátozódik, ahol az olajipar a rétegnyomás fenntartása céljából a saját és a helyi tsz kútjai által kitermelt hévizet a szénhidrogén-tároló rétegekbe sajtolja be. Az évek óta üzemelő vízvisszasajtoló rendszer - az olajipar technikai és anyagi biztonságot adó hátterének köszönhetően - zavartalanul működik, a tapasztalatok kedvezőek. A szén­hidrogén-tároló rétegek feletti hévíz-rezervoárba történő vízvisszasaj tolásra a szegedi Új Élet Tsz területén a VITUKI 1978-79-ben végzett kísérleteket ( VITUKI 1980). A vég­eredményben biztatóan záruló kísérletek mérési adatai azt mutatták, hogy az 1450-1800 m közötti mélységben megnyitott felsö-pannon homokrétegek az olajiparban megszo­kott 10 MPa körüli visszasajtolási nyomás helyett már 0,5-2,0 MPa-on megfelelő nyelő­képességet tanúsítottak, s a térségben általános érvényű rétegnyomás-csökkenést a kísér­leti színhelyen a besajtolás mérsékelte. Ismereteket szerezhettünk a visszasajtolandó víz lényegesebb paramétereire vonatkozóan: a lebegőanyag-tartalom végig 1 g/m 3 alatt maradt (üzemi viszonyok között célszerű 0,5 g/m 3 alá csökkenteni), a besajtolt víznek kémiailag összeférhetőnek kell lenni a tároló vizével, a kicsapódásmentes elkeveredés érdekében. A további üzemszerű kísérletek hivatottak az itt felmerült kérdésekre választ adni, kitérve olyan vízparaméterekre is, mint az oxigéntartalom, összes csíraszám, vastartalom stb. Ezek a kísérletek 1984 decemberében megindultak Szeged-Felsővároson, ahol a ferdített fúrással kiképzett kútpár egyikéből kitermelt vizet sajtolják vissza a másik kútba, a hőenergia kísérleti jellegű kommunális hasznosítása után. A Hódmezővásárhelyen 1985. tavaszán létesített kísér­leti kút ( 14. ábra) a „vizes" gyakorlatban merőben újszerű, ugyanis a felső-pannon hévízrend­szer alsó szintjeiből kitermelt hévizet a hódtói lakótelepen történő hőenergia-hasznosítás után - a termelő és a biztonsági béléscsőoszlop közötti gyűrűs tér megnyitásával -, a felsőpannon hévízrendszer felső szintjeibe fogják visszasajtolni. 2.7. Közgazdasági kérdések A geotermikus energia felhasználását javasolni, különösen erre irányuló döntéseket hozni megalapozottan csak akkor lehet, ha igazolnánk, hogy ez az energiaféleség - a szóban lévő hasznosítási területen - versenyképes más energiahordozókkal. Sajnos a geotermikus energiahasznosítás ilyen összehasonlító gazdasági vizsgálatára nincs elfogadott módszer, amelyet alkalmazni tudnánk a területi viszonyokra, ezért meg kell elégednünk néhány általános megállapítással, s azoknak a főbb szempontoknak a felsorolásá­val, melyek betartása - az energiafeltárástól a tulajdonképpeni hasznosításon keresztül a használt vizek elhelyezéséig - elősegíti (javítja) a geotermikus energiahasznosítás gazdaságos­ságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom