Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Pálfai Imre-Török József: Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén

Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén 225 13. ábra. A hévíz kitermelés változása az ATV VÍZIG területén Рис. 13. Добыча термальной воды на территории Управления водного хозяйства нижнетисайского региона Fig. 13. Changes in the pattern of thermal water exploitation in the area of the Lower Tisza Valley District Water Authority Fig. 13.: La variation du taux d'exploitation de l'eau thermale dans la circonscription de la Direction Hydraulique de la Vallée aval de la Rivière Tisza szaki színvonala, a csúcsfogyasztást kiegyenlítő belső tárolótartályok elégtelensége, az automatizált üzemeltetés hiánya, a szállító vezetékek, tartályok - hőszigetelési problémákból adódó - nagy hővesztesége. A területen lévő 143 hévízkútból 12 lezárt, illetve nem üzemel. A lezárt kutak többsége valamilyen műszaki probléma vagy a hasznosító létesítmény hiányában állnak, a nem üzemelőknél a hasznosító rendszer kiépülőben van. Megoldandó feladatot jelent a hasznosító létesítményeket kezelő személyzet szakmai képzése. A probléma megoldására kezdeti lépések történtek 1983-ban, a VÍZDOK Vízügyi Továbbképző Központ és az ATV VÍZIG 160 órás alapfokú betanító tanfolyamot szervezett. 2.5. A meddő szénhidrogénkutak hévízre történő megnyitása Az olajipar szénhidrogén-kutatási tevékenysége során nagyszámú fúrást mélyített a Dél-Alföld területén. A kutak egy része olyan földtani szerkezetek területére esett, amelyek nem tárolnak kőolajat és földgázt, illetve a termelés során a peremterületek az ún. vizes fázisba kerültek. A szénhidrogén-termelésre meddő vagy alkalmatlanná vált kutak többségét könyvjóváírással a hasznosításra jelentkezőknek juttatják. A meddő fúrások hasznosítását azonban megnehezíti az a körülmény, hogy a kutak túlnyomó többsége a lakott helyektől és a lehetséges felhasználóktól távol található. A hévizet 2-3 km-nél nagyobb távolságra nem érdemes szállítani, új hasznosító telep építése pedig nagyon beruházásigényes. A meddő fúrás hévízre történő megnyitását vízföldtani és műszaki körülmények is akadályozhatják. Az előbbiek ritkán fordulnak elő a terület jó vízföldtani adottságai miatt, annál több megoldandó kérdés akadhat műszaki vonatkozásban. Például a csövezett szakasz a hévíztároló rétegek felett ér véget; megnyitásra alkalmas mélységközben dupla falú a csövezés; a kiüregelődött hévíztároló rétegek elcementeződtek; műszakilag „elszerencsétlenedett" a fúrás; túl régen (40-50 éve) létesült a kút stb.