Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
1. füzet - Stelczer Károly: Száz éve alapították a vízrajzi osztályt
22 Stelczer Károly a térkép, lényegét tekintve, azóta is változatlan formában naponta jelenik meg. Az Országos Vízjelző Szolgálat információs rendszere azonban természetesen lényegesen kibővült (19%6-Ъап csapadékos időben napi 6-8 ezer mért adatforgalom), korszerűsödött mind a mérés (radar, országos és regionális távjelző állomások) mind a közreadás (a 226736 telexszámon hívható, számítógéppel vezérelt HYDROINFORM automatikus tájékoztató rendszer szolgáltatásai а II. táblázatban találhatók) vonatkozásában (Bartha-Body 1986). II. táblázat A HYDROINFORM automatikus tájékoztató szolgáltatásai Hívó kód Tájékoztatás fajtája Információs felújítás gyakorisága 1111 Tájékoztató a HYDROINFORM használatáról (állandó) 2222 Reggeli regionális időjárásjelentés és előrejelzés naponta, 10.00 órakor 3333 Területi csapadékátlagok a Duna-medence 18 részterületére naponta, 13.00 órakor 4444 Csapadék-előrejelzés a Duna-medence 18 részterületére naponta, 13.00 órakor 5555 Középtávú regionális időjárás-előrejelzés hétfőn és csütörtökön 15.00 órakor 6666 1-4 napos vízállás-előrejelzés a Duna magyar szakaszára naponta 11.00 órakor 7777 Vízállás-előrejelzés a Tiszára és mellékfolyóira naponta, 12.00 órakor (1986. X. 1-től) 8888 Előrejelzés a Duna és a Tisza jégviszonyainak várható alakulására hétfőn és csütörtökön 14.00 órakor Az előrejelzés módszerét tekintve az 1886-ban, az összetartozó vízállások alapján megkezdett napi és árvízi előrejelzéstől a napjainkban az ország összes főbb folyójára kidolgozott, moduláris felépítésű előrejelző modellekig ( Bartha-Szöllősi-Nagy 1982), amelyet mint HOMS komponenst a Meteorológiai Világszervezet által Délkelet-Ázsiában rendezett tanfolyamokon a magyar hidrológusok vittek diadalra. A múlt eredményei között tallózva, Korbély Józsefnek a Tiszára vonatkozó 1909ben publikált módszerét kell kiemelni. Teszem ezt azért, mert Korbély kiemelkedő eredményei kevésbé ismertek, mint például Péch Józsefé, ugyanakkor eredményeinek időállóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Tiszára vonatkozó, közelmúltban megjelent publikációkban is szerepelnek megállapításai. A Tisza szegedi szelvényére készített előrejelzésének kidolgozása előtt, széles körű árvíztörténeti feldolgozást végzett, elsősorban a tetőző árvizek levonulási idejének meghatározása érdekében. A III. táblázatban Korbély a Tiszán levonult árhullámokat három csoportba sorolta: - Első csoportba azok az árhullámok tartoznak, „amidőn csak a Tisza árad és a mellékfolyók nem áradnak, vagy áradásuk a Tiszáéhoz mérten kicsiny, a kulmináció szabatos rendben halad a folyón lefelé, két hely között a tetőzés időköze a távolságtól, az árvízi magasságtól, a folyó esésviszonyaitól és végül a hullámtér szélességétől függ." (11. ábra).
