Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Pálfai Imre-Török József: Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén

Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén 217 8. ábra. A szabad kifolyással hasznosítható fajlagos geotermikus energiakészlet Рис. 8. Удельные ресурсы геотермической энергии (

без учета добычи насосами) Fig. 8. Specific geothermal energy-resources utilized by free flow Fig. 8. : La ressource spécifique de /' énergie géothermale utilisable á écoulemement de sortie libre 1.4. Vízminőség A feltárt hévizek minőségének ismerete egyrészt a hasznosító létesítmények üzemeltetése, másrészt a környezetvédelmi előírások betartása és az esetleges balneológiai hasznosítás szempontjából fontos. A hévizek összes oldott sótartalma az ATV VÍZIG területének nagy részén általában 1000-3000 g/m

3 közötti. A 60 °C-nál melegebb hévizek összes oldott sótartalmának területi változását a 9. ábra mutatja. A sóösszetételre a nátrium-hidrogén-karbonát magas aránya a jellemző. A nátriumszázalék legtöbb esetben meghaladja a 90%-ot. A nagy sótartalom és nátriumarány miatt gondoskodni kell arról, hogy a hévizek ne kerüljenek az öntözőrendszerekbe (Pálfai-Keresztes-Török 1976). A hévizek kalcium-hidrogénkarbonát tartalma a nyomás csökkenésekor bizonyos esetekben kiválhat, és vízkő formájában lerakódva kellemetlen üzemeltetési problémákat okoz. A vízkökiválási hajlam a szabad és a kémiailag kötött szén-dioxid arányától függ, a kiválás mértéke pedig a víz oldott sótartalmától. A vízkőlerakódásra hajlamos hévizek területi eloszlása nagyon változatos képet mutat. Ilyen körzeteket egyértelműen lehatárolni nem lehet, azonban annyi megállapítható, hogy déli és keleti irányban, valamint az egyre nagyobb mélységek felé haladva a hévízkutak vízkökiválási hajlama növekvő tendenciájú. Ez a jelenség leggyakrabban - de nem kizárólagosan - a 3000-5000 g/m

3-es összes oldott sótartalommal