Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Stelczer Károly: Száz éve alapították a vízrajzi osztályt

Száz éve alapították a Vízrajzi Osztályt 15 Igaz, hogy Pech József 1884-ben, a hidrográfiai intézetért való küzdelem során felsóhajt és egy pillanatra felteszi a kétkedés kérdését: „Szép is, jó is volna az ugyan, ha egykori álmaink megvalósulhatnának és a hydrographiai osztályra évenként 200 000 forintot fordíthatna az ország! ... mily végtelen parányi erő az, amit én és néhány buzgó szaktársam hivatalon kívüli óráinkban kifejthettünk! Erdemes-e az óriás mellett a por­szemnyi paránynak is küzdeni?" (Péch 1884). Érdemes volt. Az országgyűlés az 1886. január 27-i ülésén, a közmunka és közlekedésügyi miniszté­rium költségvetésének tárgyalása során a „10. cím. Vízmütani adatok rendezésére 20 000 forint összeget - igen élénk vita után {Országgyűlés Képviselőházának Naplója VIII. kötet 170. szám 1886), a többség szavazatával - jóváhagyott. (Stelczer 1986). És így megnyílt az anyagi lehetőség - igaz nem évi 200 000 Ft-tal, mint az eredeti elképzelések voltak, hanem jóval szerényebb keretek között -, hogy Baross Gábor közmunka- és közlekedés­ügyi miniszter 1007/1886. sz. ein. rendelete alapján 1886. május 1-én megkezdhette munkáját a Vízrajzi Osztály. Az egységes központi szervezet, bár hosszú idő telt el a létrehozás gondolata és a megalapítás ideje között, mégis a világon az elsők között szerveződött. Feladatkörét pedig oly előremutatóan állapították meg, hogy csaknem minden változ­tatás nélkül az alapfeladatokat és a vízgazdálkodás igényeit tekintve, ma is meglelel. „A folyamszabályozás, ármentesítés, vízhasznosítás és hajózás érdekében szükséges adatok összegyűjtése, a még hiányzók beszerzése, mindezek földolgozása és közrebocsátása. Ezen gyakorlati cél mellett azonban egyszersmind a tudomány szükségletei és követelményei is szem előtt tartandók és nemcsak mindazok a tényezők megállapítandók, amelyek folyó­vizeink mederalakulására hatással vannak, hanem kipuhatolandók a közöttük létező összefüggések is, hogy mindkettő változásainak tanulmányozásából teljesen megismerjük folyóvizeink természetét, életműködését és törvényeit." A szerény keretek között létrejött központi szervezetről már a kortársak is tudták, hogy csak kezdete egy kiteljesedő országos hatáskörű intézménynek. Hermann Ottó szavait érdemes idézni, amelyeket az 1886. évi országggyűlés vitájában, igen logikus érvekkel küzdve a hidrográfiai intézet felállításáért, a második felszólalásának végén mondott: „Elfogadom embriónak egy jövőbeli hydrographiai intézetre, de nem fogadha­tom el annak, amire most is égető szüksége van az országnak." Péch József pedig, a Vízrajzi Osztály első vezetője, tudomásul vette Baross Gábor államtitkár országgyűlési vitában elhangzott, világosan megfogalmazott szavait: „ahhoz, hogy önálló nagy hivatalt szervezzünk, pénzünk nincs" és elkészítette a Vízrajzi Osztály 1886. évi feladatait: - a vízmércék rendezése; - a szabályozás alá vett folyókon a vízhozam mérésére alkalmas szakaszok kikeresé­se és kitűzése; - a dunai árvizek lefolyási viszonyainak tanulmányozása; - a Hármas-Körös gyomai szakaszán várható árvizek magassága. Ezen kívül külső, megbízásos munkákat vállalva, az évi 20 000 forintos költségvetési összeget rövid idő alatt 60 000 forintra növelte. így került sor, többek között, a Közép­Tisza elfajuló szakaszának vizsgálatára, a Balaton üzemvízszintjének megállapítására (6. ábra), az árvízvédelmi töltésben történő szivárgások tanulmányozásásra vagy a belvízi szivattyútelepek állékonyságának ellenőrzésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom