Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

142 Góg Imre Az újonnan szervezett Vízrajzi Osztály első évi feladatai a következőkből állottak: „I. A vízmércék rendezése; nevezetesen a Duna, Tisza stb. folyóknál létező vízmérczék helyszíni megvizsgálásának megindítása, a vízmérczékről törzskönyvek készítése, a még szükségeseknek mutatkozó vízmérczék felállításáról javaslattétel, és a beérkező vízállási adatok összeállítása. II. A szabályozás alá vett folyókon kikeresése és kitűzése mindazoknak a szakaszoknak, hol a vízemésztések megállapítandók lesznek. III. A dunai árvizek lefolyási viszonyainak tanulmányozása, különös tekintettel a budapesti folyamszakaszra. IV. Kipuhatolása a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal közreműködésével, hogy a Háramas-Körös gyomai szakaszán mily magasságú árvizek várhatok annak következtében, hogy ma már a három Körös mindegyike töltések közé van fogva és árvizeket most már nem ömleszthetik szét a lapályokon. Ezzel együtt kipuhatolása annak, hogy a szentesi kormánybiztosság felügyelete alatt épült körösi töltések magasságai mennyiben felelnek meg az ezutánra várható legmagasabb árvizeknek? V. A 19.639 sz. alatti rendelet alapján a Szolnok-Csongrád-Tisza balparti ármentesítő társulatnak a Közép-Tisza elfajuló állapotára vonatkozó panasza - helyszínen szerzendő tapasztalatok alapján - megvizsgáltassék. VI. A műszaki tanács 1512/1886 sz. alatti felhívása folytán pedig: a Balaton vízszínének kezelésénél tekintetbe veendő körülmények és adatok tanulmányoztattak. VII. Végül a külföldi hidrográfiai intézetek szervezetének és eljárásának kimerítő ismertetése megkezdetett." A Vízrajzi Osztály 1886. évi első munkaprogramját a K. K. M. Műszaki Tanácsa 906/1886. sz. alatt terjesztette fel Kemény Gábor miniszterhez, aki azt május 4-én kelt 1218 ein. sz. alatti rendeletével elfogadta. A megszervezett Vízrajzi Osztály 1886. május 1-én kezdte meg működését. A felügyeletet az osztály felett, a K. K. M. Műszaki Tanácsa gyakorolta. Az első időszakban évi 20 ezer forintot biztosították az osztály működéséhez. Költségvetése ezután évről-évre fokozatosan növekedett. Tíz év múlva kb. évi 60 ezer forintra emelkedett. A Vízrajzi Osztály első, 1886. évi működéséről a jelentést - az első Vízrajzi Évkönyv - a következő évben 1887. március 10-én került kiadásra. (Később - visszamenőlegesen 1876-tól - vízállási adatok közlésére került sor.) A Vízrajzi Osztály százéves működése során többszöri átszervezésen ment keresztül. 1929-1948 között, némileg korlátozott gyakorlati hatáskörrel a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt, mint Vízrajzi Intézet, tudományos kutatintézetként működött. Közben 1930-ban tervezési csoporttal bővült, mely 1937-ben beolvadt az Országos Öntözésügyi Hivatalba. 1948-1952 között az Országos Vízgazdálkodási Hivatal egyik osztályaként működött. 1952-ben a 2048/16/1952. MT. sz. hat. alapján kezdte meg működését a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. E lényegesen szélsebb feladatkörű intézet egyik osztálya ma, az 1886. május 1-én működését megkezdő Vízrajzi Osztály. * * *