Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A felszín alatti vizek védelme az USA-ban 121 Az ilyen jelenségek nyomán a társadalom figyelme fokozódott az ivóvízellátásra alkalmas felszín alatti vizek védelme iránt. Ebben szerepet játszott az a felismerés is, hogy a termelőkutak vizében észlelt károsodás hosszabb folyamat végeredménye, amely lehet, hogy évekkel korábban kezdődött. Bekövetkezésekor általában már nincs mit tenni. Ha ez így van, akkor lehetséges, hogy sok helyen már megkezdődött az elszennyeződés, csak a termelőkutakban még nem mutatkozik meg annak következménye. Ezekből kiindulva több, magas szintű szabályozást léptettek életbe, melyek egy része közvetlenül a felszín alatti víz védelmére irányul, más része pedig közvetett hatással van arra. 3. A védelem A legfontosabb ilyen szabályozások: - Resource Conservation and Recovery Act. Törvény a természeti készletek megőrzéséről és a helyreállításról (rehabilitációról). Ennek keretében 45 államnak legalább ideiglenes felhatalmazása van arra, hogy felügyeletet gyakoroljon a veszélyes hulladékok elhelyezése felett. - Toxic Substances Control Act. Törvény a toxikus anyagok ellenőrzéséről. - Comprehensive Environmental Response Compensation and Liability Act. Törvény a környezetkárosítás kompenzálásáról és az ezzel kapcsolatos kötelezettségekről. Ennek keretében különleges pénzügyi alapot hoztak létre a kormányok támogatására. Ez akkor vehető igénybe, ha komoly szennyezéssel, vagy annak veszélyével kell számolni. Igénybe vehető olyankor is, amikor hosszabb idejű rehabilitációs intézkedésekre van szükség. Eddig mintegy 400 olyan hely prioritási listáját állították össze, amelyek ilyen szempontból szóba jöhetnek. Ezenfelül 21 államban van ún. szennyeződésmentesítési alap. - Clean Air Act. Levegőtisztasági törvény. - Clean Water Act. Törvény a vizek tisztaságáról. - Safe Drinking Water Act. Törvény az ivóvizek biztonságáról. Ez teszi lehetővé, hogy az állampolgárok kérjék bizonyos „egyedüli vízadó képződmények" kijelölését olyan területeken, ahol nyilvánvalóan nincs más vízbeszerzési lehetőség. A kérelemre az USA Környezetvédelmi Hivatala megvizsgálja a térségben előirányzott fejlesztési programokat, amelyek hatással lehetnek a felszín alatti vizekre és szempontokat ad azok szükség szerinti módosítására. - Federal Insecticide, Fungicide and Rodenticide Act. Szövetségi törvény a rovarirtó, a gombaölő és a rágcsálómentesítő szerekről. - Underground Injection Control. A visszasajtolások szabályozása. Ebben a programban már közel 160 ezer kút engedélyezésére került sor. A felsorolt szabályozások hatályában és érvényre jutásuk módjában különbségek vannak az USA egyes államai között. Színezi a helyzetet, hogy sok az ezeken felül államonként kiadott szabályozás és a védelmi szervezet is államonként különböző. Az 57 állam és más, önálló közigazgatási egység közül (a továbbiakban valamennyit államként kezelhetjük) 40-ben van olyan átfogó környezetvédelmi szabályozás, amely felhatalmazást ad a felszín alatti víz védelmére. 15 államban van hatályos szabályozás kifejezetten a felszín alatti víz védelmére. 32 államban van a szövetségi szabályozások kiegészítésére szolgáló műszaki szabályozás az ivóvíz minőségével kapcsolatban. Több, mint 40 államban kell valamilyen engedély a szennyvíz-kibocsátáshoz, bár az ilyen engedélyek legnagyobb része a felszíni vizek védelmét célozza. 11 államban a gyakorlatban is alkalmazzák a felszín alatti viz valamilyen osztályozását a védelem szempontjából.