Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A mikroszámítógépek alkalmazása a területi hidrológiai adatgyűjtésben 105 kialakítása. Több vízügyi igazgatóság a kis lépések taktikájának a híve, viszonylag jól definiált szakági információszolgáltatási tevékenységeket alakítanak ki annak reményében, hogy előbbutóbb ezek összevonhatók valamilyen egységes rendszerbe. Az egyes alrendszerek eszközháttere nem feltétlenül azonos, így több helyen a fejlesztés jelentős forrásait köti le a különböző illesztések, adatforgalmi lehetőségek kialakítása (Szeged), különösen, ha a folyamatot kiterjesztik a vízminőség-védelmi laborok műszereinek analóg jelfeldolgozásaira is (Budapest, Pécs). Kedvezőbb helyzetben vannak a viszonylag homogén gépparkra építők (Gyula, Debrecen, Nyíregyháza, Győr), illetve a nagyobb gépkapacitással rendelkezők (Miskolc, Szombathely, Szolnok), amenynyiben tevékenységük nem szűkül le a gazdasági szférára. Az egyes VÍZIG-eken rendelkezésre álló szoftver mértékére, komplexitására csak közvetett adataink vannak. Azokon az igazgatóságokon, ahol a számítógépek már a 70-es évek közepén megjelentek, mára már jelentős szoftvermennyiség halmozódott fel, sőt a nyilvántartott szoftverek között már sok elavult, használaton kívüli is található (Baja, Nyíregyháza, Győr, Pécs). A vízrajzi-hidrológiai alkalmazás területén mindenképpen kiemelkedik a bajai VÍZIG, de igen jelentős a sokkal kevésbé ismert nyíregyházi VÍZIG-en kifejlesztett szoftverállomány. A Commodore-os kategóriában igen termékeny volt a gyulai VÍZIG, mely az operatív vízjelzés/információszolgáltatás szinte teljes körét kifejlesztette. Néhány alkalmazási területen valamennyi vízügyi igazgatóságnál történt programfejlesztés, egyes programok (pl.: vízhozammérési jegyzőkönyv számítása) több helyen is megtalálhatók. Az alkalmazásfejlesztésre általában a saját fejlesztés jellemző, így van ez különösen a napi (heti, havi) hidrológiai adatjelentések helyi igények szerinti megvalósításánál, míg egyes, elsősorban központi adatszolgáltatási igények kielégítését hasonló algoritmus alapján oldják meg. Itt kell megemlíteni a hidrológiai számítógépes adatfeldolgozásra vonatkozó vízügyi műszaki segédletek kidolgozását, melyek alapját képezik az egységes elsődleges adatfeldolgozási tevékenységnek. Önálló (és sajnálatosan párhuzamos) fejlesztés eredménye néhány VÍZIG-en a vízminőségi adatok feldolgozó-értékelő programcsomagja (Gyula, Győr, Szolnok, Szeged, Szombathely), mely mögött szintén jól definiált - igaz, kézi feldolgozásra megfogalmazott - vízügyi műszaki irányelv áll. Többnyire valamennyi kereskedelmi forgalomban beszerezhető személyi számítógéphez kapható matematikai-statisztikai programcsomag. Ezek hidrológiai felhasználása szintén általános jelenség (Budapest, Győr, Szolnok, Pécs). Új és mindenképpen követendő alkalmazásfejlesztési gyakorlat a professzionális, általános célú adatfeldolgozó, relációs adatbázis-kezelő szoftverek hidrológiai alkalmazása. Ez feltétlenül hatékonyabb, sokoldalúbb felhasználást lehetővé tevő, szolgáltatási jellegű funkciót támogató alkalmazásfejlesztési eljárás, mely ráadásul külső kényszer nélkül is jól segíti a komplex intézményi információrendszerek kifejlesztését. 3. A mikroszámítógépes alkalmazásfejlesztés fontosabb feladatai 3.1. Informatikai, rendszerfejlesztési feladatok - Ki kell terjeszteni a hidrológiai információrendszereket a vízminőség-vizsgálatok és a vízhasználatok adatainak feldolgozásaira és az ezekkel kapcsolatos információszolgáltatásokra.
