Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Véha Jenő Endre: Acélszerkezetű kisvízművek tisztítástechnológiai berendezései

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 1. füzet acélszerkezetű kisvízmüvek tisztítástechnológiai berendezései 1 VÉHA JENŐ ENDRE 2 Kiindulva Magyarország kisebb településeinek vízbeszerzés lehetőségeinek mérlege­léséből, rendszerező jelleggel megállapíthatjuk, hogy elvileg a vízbeszerzés biztosítása: helyi felszín alatti, vagy felszíni, esetleg a felszín alatti és felszíni beszerzések kombináció­- ja, vagy regionális vízellátó-rendszerrel történhet. Ha az elvi lehetőségek körét az egyes települések környezetében lévő adottságok függvényében tovább szűkítjük, akkor rögzíthetjük, hogy a felszín alatti vízbeszerzési lehetőségek elsősorban mennyiségi, de vízminőségi szempontból is egyre inkább kimerü­lőben vannak. Az összes lehetőségek értékelésénél megállapítható, hogy a kisebb és nagyobb községek vízigénye hosszú távon és megbízhatóan mindinkább a felszíni víz­készletek egyre növekvő igénybevételével látszik kielégíthetőnek. A kisvízmű telepítésé­nek igénye esetén - a fajlagos költségek figyelembevételével - létjogosultsága van az acélszerkezetű berendezésekből felépített felszíni víz tisztítástechnológiáját megvalósító: kondicionáló tartály (KK), CIRCOJET szűrő (CJ), BKB gyorsderítő és aktívszén-szűrő (ASZ) - VÍZGÉP gyártmányokból - kialakítható berendezés-kombinációknak (1. áb­ra). 1. Tisztítástechnológia Bevezetve azt az önkényesnek tűnő csoportosítást, amely szerint a két legjellemzőbb vízminőségi mutató a lebegőanyag-tartalom és a kémiai oxigénigény, mondható, hogy a felszín alatti és regionális vízbeszerzési törekvések között átmeneti megoldásként létjogo­sultsága van a VÍZGÉP berendezésekből kialakított kisvízmüvi tisztítástechnológiai rendszereknek. A vegyszerezés sorrendje egyben a technológiai folyamatban való vegyszerbelépés sorrendje is. Előklórozás természetes előülepítési adottságú felszíni vizek, pl. Balaton, víztározók (Kisköre, Lázbérc, bányatavak), továbbá Kőrös-holtágak esetében az ún. mérsékelt előklórozás f x = 1-3 g effektív klór/m 3 nyersvíz javasolható, mivel az aktívszénszürős technológiai folyamatban az előklór szerepét - kímélve ezáltal a széntöltet élettartamát - inkább az íz- és szagtalanító oxidálást is végző KMn0 4 veszi át. Az f y értéke aktívszén­szűrés nélküli technológiánál, illetve egyéb felszíni vízminőségeknél 1- 2-szeres értéket is elérheti, gondolva a törésponti klórozásra, illetve a nyersvíz pH értékére és a KOI ps értékére. 1 A kézirat érkezett: 1985. VI. 7. 2 Véha Jenő Endre oki. gépészmérnök, Vízgépészeti Vállalat (VÍZGÉP, Budaörs) műszaki osztályvezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom