Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Csepregi László: A BB-800-as DEMAG verőgép teljesítményvizsgálata

58 Csepregi László г:

1 UT 8. ábra. A cölöpre ható erő ejtődugattyús verőgépnél Рис. 8. Нагрузка, действующая на сваи при установке забивки с помощью пабающего поршня Fig. 8. The force affecting the pile in case if a drop-rammer is used r:t ssajJH T, s Bild 8. Die auf den Pfahl wirkende Kraft bei einer Fallk olben- Schlagmaschine is ki kell tudni elégíteni, ha a verőállványra a szádlemez vagy cölöp behatolása közben az iránytartás miatt jelentős oldalirányú erők hatnak. Az ismert tömegerők mellett valóban ilyen jelentőséget kell tulajdonítanunk az említett kapcsolatnak? A válaszhoz vizsgáljuk meg ezt a kérdést is az energia-átalakulás folyamataként. Felidézve a verőgép műszaki adatait tudjuk, hogy hasznos munkavégzésre a felső holtpont irányába megemelt 800 kg tömegű dugattyú képes. Ez a verőfej (4. ábra) a verősapkán (5. ábra) adja át az ütőmunkát, amely a tehetetlen tömegerők és a köpenysúrlódás legyőzése útján létrehoz bizonyos behatolást. (Szádlemeznél a csúcsellenállást elhanyagoljuk!) A 3. ábra mutatja a dízel üzemű cölöpverő gép energiafolyamatát. Tudnunk kell azonban, hogy ez a folyamat az ejtődugattyús gépeknél időben lényegesen rövidebb, meredekebb lefutású munkafolyamattal jellemezhető (8.ábra). Az előzőekben már említést tettünk arról, hogy az energia közvetítésben részt vesz a verőfej. Ez a szerkezeti elem esetünkben acélkötél segítségével van felfűzve a henger alsó részéhez. Más megoldásoknál fix határolók akadályozzák meg, hogy a verőfej (verőlap) és a rajta támaszkodó dugattyú a verőgép megemelésével alul ki ne csússzon a hengerből. Kedvező behatolás esetén ez a korlátozás azzal a veszéllyel jár, hogy a lemez mozgási energiája révén akkora sebességre tesz szert, amit a lényegesen nagyobb tömegű henger a csúszka befeszülése, fékezése miatt, szabadesés útján nem képes követni. Az így létrejövő sebességkülönbség kiegyenlítődése csak a dugattyú mozgási energiájának lefékezése útján jöhet létre. Ez az energiakülönbség szélső esetben, pl. amikor a szádlemez egy ismeretlen üregbe hatol, akkora lehet, ami veszélyezteti a verőgép szerkezeti épségét. Az említett kedvezőtlen hatásokat elkerülhetjük, ha a 2. ábrán látható 11 jelű (verőfej) verősapkát, a verőgéphez hasonlóan, de attól függetlenített vezetőcsúszkával látjuk el. A kialakításnál gondoljunk a verés közben fellépő tömegerőkre, s az ezzel párosuló fárasztó igénybevételre, s emiatt kerüljük minden fölösleges anyag beépítését. A 2. ábrán megoldást láthatunk a szádlemez megszaladása elleni védelemre is. A verősapka ugyanis a felső csúszkába épített terelőcsigán átvetett kötél segítségével van a kalapács alá fűzve. A kötélhossz megfelelő megválasztásával elérhető, hogy a dugattyú ütőmunkája csak rendkívüli behatolás esetén hat vissza a hengerre, az acélkötél rugalmas erőközlése útján. Mindez azonban nem jelent kritikus terhelést a verőgép szerkezeti részeire. Ezzel a felfüggesztési móddal olyan mozgásszabadságot biztosíthatunk a verőfejnek és a szádlemeznek egyaránt, amely lehetővé teszi az energia kedvező átadását. A lemez és verősapka kapcsolatánál már rámutattunk, hogy a szádlemez lemélyítése során milyen fontos szerepe van annak, hogy az erők hatásvonala egy egyenesbe essen. A 6. ábrán bemutatott állítható verősapka szerkezeti megoldása is azt az alaphelyzetet tételezi fel, hogy a szádlemez adott talajban történő lemélyítéséhez hozzá igazítjuk a verőgép hatásvonalát. Természetes, hogy e kompenzálásnak is van ésszerű határa. Az előre befűzött lemezeknél a lehetséges kompenzálásnak már eleve határt szab a verőgép