Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits Imre-Szalai György: A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú fejlesztését megalapozó előrejelzés

462 Petrasovits I. és Szalai Gy. kívánt növényfajok és fajták ökobiológíaí igényéhez viszonyítva lehet számszerűsíteni. A termesztett növények vízigényének ismerete a növénytermesztés alapkérdése. A földhasználati vízigény kielégítése azokból a vízkészletekből történik, amelyeknek elsődleges forrása a csapadék. A csapadék mennyiségi megítéléséhez az alábbi négy mutatót célszerű figyelembe venni: - a területre hullott csapadék mennyiségét, - a lehullott csapadék talajban maradt, potenciálisan hasznosítható hányadát, - a ténylegesen hasznosított csapadékot, - a hasznosított csapadék termesztés-ökológiai hatékonyságát. Sajnos ezeket a jelenségeket együttesen, azonos vegetációban, nagyüzemi termelési viszonyok között nem mérték, bár más-más körülmények között és külön-külön az egyes mutatókra vonatkozóan több évtizede folynak vizsgálatok. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás eredményessége szempontjából rendkívül jelentős, hogy a felhasznált víz milyen ökológiai hatékonysággal hasznosul. Ezt fejezi ki az 1 mm/km

2 felhasznált csapadékra eső termés mennyisége. Vizsgálataink azt mutatják, hogy nagy jelentősége van az alkalmazott termesztéstechnológiának. Ezen belül a fajta-megválasztástól a tápanyag-gazdálkodáson keresztül a növényvédelemig, minden tényezőnek fontos szerepe van. Kukorica esetében pl. a technológia színvonalától függően 1 mm/km

2 felhasznált víz 1000-4000 kg kukorica szemtermést „produkálhat". Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy alacsony színvonalú, extenzív termesztéstechnológia esetén kukoricánál cca. 1500 kg, közepes intenzitású technológiánál 2000-2500 kg és intenzív termesztéstechnológiánál 3000 kg, vagy efölötti termés várható. A csapadék mennyisége mellett az utóbbi években a lehullott víz minősége (lásd: savas esők okozta erdőpusztulás) is gondot okoz. A csapadék általános szennyezettségének mezőgazdasági hatása azonban még nem eléggé feltárt. Fontos volna tudni, hogy mely gazdaságok térségében, mikor és milyen csapadék minőségromlással lehet, vagy kell számolni. Sok részadat van ehhez és már több részletkérdésben bővültek ismereteink. A csapadékvíz minőségnek - a talajtermékenységre gyakorolható hatásán kívül - helyileg és időszakosan döntő kérdése lehet a mezőgazdasági termékek minőségére gyakorolt hatása. Ezek ismerete, ill. előrejelzése különösen hasznos lenne. A növénytermesztés vízigényének másik fontos forrása a talajvízkészlet. A talajvíz felszínközelsége, szintjének ingadozása, talajtani szempontból is nagyjelentőségű. Ugyancsak fontos jellemzője a talajvíznek, hogy minősége az alkalmazott növénytermesztési technológiával szemben nagyon érzékeny. Különösképpen a műtrágyák és egyéb kemikáliák jelentenek veszélyes szennyezőforrást. Növeli ennek kedvezőtlen hatását, hogy a talajvizek öntisztuló-képessége kisebb és a folyamat lassúbb, mint a felszíni vizek esetében. Az utóbbi évek időjárási körülményei; az aszály, illetőleg az aszályveszély ismét ráirányította közvéleményük figyelmét az öntözésre. Ezzel kapcsolatosan indokolt leszögezni, hogy az öntözésről elsősorban nem aszály, vagy aszályveszély esetén kell beszélni, hanem azt jóval megelőzően, az aszály közeledtével viszont már nem beszélni - cselekedni kell.