Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits Imre-Szalai György: A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú fejlesztését megalapozó előrejelzés

462 Petrasovits I. és Szalai Gy. kívánt növényfajok és fajták ökobiológíaí igényéhez viszonyítva lehet számszerűsíteni. A termesztett növények vízigényének ismerete a növénytermesztés alapkérdése. A földhasználati vízigény kielégítése azokból a vízkészletekből történik, amelyeknek elsődleges forrása a csapadék. A csapadék mennyiségi megítéléséhez az alábbi négy mutatót célszerű figyelembe venni: - a területre hullott csapadék mennyiségét, - a lehullott csapadék talajban maradt, potenciálisan hasznosítható hányadát, - a ténylegesen hasznosított csapadékot, - a hasznosított csapadék termesztés-ökológiai hatékonyságát. Sajnos ezeket a jelenségeket együttesen, azonos vegetációban, nagyüzemi termelési viszo­nyok között nem mérték, bár más-más körülmények között és külön-külön az egyes mutatókra vonatkozóan több évtizede folynak vizsgálatok. A mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás eredményessége szempontjából rend­kívül jelentős, hogy a felhasznált víz milyen ökológiai hatékonysággal hasznosul. Ezt fejezi ki az 1 mm/km 2 felhasznált csapadékra eső termés mennyisége. Vizsgálataink azt mutatják, hogy nagy jelentősége van az alkalmazott termesztéstechno­lógiának. Ezen belül a fajta-megválasztástól a tápanyag-gazdálkodáson keresztül a növényvé­delemig, minden tényezőnek fontos szerepe van. Kukorica esetében pl. a technológia színvona­lától függően 1 mm/km 2 felhasznált víz 1000-4000 kg kukorica szemtermést „produkálhat". Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy alacsony színvonalú, extenzív termesztéstechno­lógia esetén kukoricánál cca. 1500 kg, közepes intenzitású technológiánál 2000-2500 kg és intenzív termesztéstechnológiánál 3000 kg, vagy efölötti termés várható. A csapadék mennyisége mellett az utóbbi években a lehullott víz minősége (lásd: savas esők okozta erdőpusztulás) is gondot okoz. A csapadék általános szennyezettségé­nek mezőgazdasági hatása azonban még nem eléggé feltárt. Fontos volna tudni, hogy mely gazdaságok térségében, mikor és milyen csapadék minő­ségromlással lehet, vagy kell számolni. Sok részadat van ehhez és már több részletkérdésben bővültek ismereteink. A csapadékvíz minőségnek - a talajtermékenységre gyakorolható hatásán kívül - helyileg és időszakosan döntő kérdése lehet a mezőgazdasági termékek minőségére gyakorolt hatása. Ezek ismerete, ill. előrejelzése különösen hasznos lenne. A növénytermesztés vízigényének másik fontos forrása a talajvízkészlet. A talajvíz felszínközelsége, szintjének ingadozása, talajtani szempontból is nagyjelentősé­gű. Ugyancsak fontos jellemzője a talajvíznek, hogy minősége az alkalmazott növénytermesz­tési technológiával szemben nagyon érzékeny. Különösképpen a műtrágyák és egyéb kemikáli­ák jelentenek veszélyes szennyezőforrást. Növeli ennek kedvezőtlen hatását, hogy a talajvizek öntisztuló-képessége kisebb és a folyamat lassúbb, mint a felszíni vizek esetében. Az utóbbi évek időjárási körülményei; az aszály, illetőleg az aszályveszély ismét ráirányította közvéleményük figyelmét az öntözésre. Ezzel kapcsolatosan indokolt leszö­gezni, hogy az öntözésről elsősorban nem aszály, vagy aszályveszély esetén kell beszélni, hanem azt jóval megelőzően, az aszály közeledtével viszont már nem beszélni - cseleked­ni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom