Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

4. füzet - Petrasovits Imre-Szalai György: A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszútávú fejlesztését megalapozó előrejelzés

458 Petrasovits I. és Szalai Gy. 4. Öntözési igények előrejelzése A vízgazdálkodási helyzetet befolyásoló legfontosabb négy jellemző alapján meghatározott ökotípusok országos területi elhelyezkedése mozaikszerűen tarka képet, nagy szétszórtságot mutat. Mindez arra int, hogy az öntözésfejlesztések távlati tervezésénél ezt a változatosságot figyelembe kell venni, nem helyes nagyobb térségeket, országrészeket a fejlesztés szempontjából homogén területként kezelni. Az ökotípusoknak vízháztartási helyzetek és a referencianövények szerint végzett minősítése azt mutatja, hogy - a gyepek biztonságos hasznosításának általános korlátozó tényezője a vízhiány; - a legkiegyenlítettebb a vízellátottság az őszibúza számára, a kevés víz miatt előforduló korlátozás csak jelentéktelen területen (1,7%) fordul elő; - a kukorica a vizsgált esetek 30,2%-ában kerülhet olyan körülmények közé, hogy fejlődését a vízhiány korlátozza, továbbá 11%-ban a víztöbblet és a vízhiány együttesen is korlátozhatja a terméshozamát; - a cukorrépa termelése a vizsgált szántóföldi növények között a leginkább korlátozott a víz oldaláról (57,4%); - a lucernatermesztést - bár vízfogyasztása igen jelentős - mégis, mind a kukoricánál, mind a cukorrépánál kisebb területen korlátozza a vízhiány; - az almát jelentősen, a különböző okok miatt a termelésből ki nem zárt ökotípusok 40,6%-án korlátozza hazánkban a vízhiány; - a zöldpaprika, mint a hő- és vízigényes zöldségfélék képviselője, minden termőhelyen igényli az öntözést ahhoz, hogy átlagos időjárású (csapadékú) körülmények között megfelelő termésszintet produkáljon. A szántóföldi növénycsoportokkal (ökotípusok szerint) végzett többoldalú vizsgálat (vetésterület, vízbeszerzési lehetőség, kiépített főművek, hidraulikai feltételek) eredményeként azt mondhatjuk, hogy a kukorica növénycsoport által jelzett kb. 8000 km

2 az a terület, amely mint igény az öntözéses gazdálkodásra való berendezkedés terén jelentkezik. 5. A vízrendezési feladatok előrejelzése 5.1. Az ökotípusok értékelése vízrendezési szempontból Átgondolva a vízrendezés szempontjából készítendő előrejelzés elvi alapjait, megállapítottuk, hogy az alkalmazott ökotípusok számát a 25-höz mérten tovább kell bővítenünk (I. táblázat). A bővítés, ill. a módosítás indoka az, hogy olyan ökotípusok is igénylik a vízrendezést, melyek öntözésigényesség szerint nem merültek fel (pl. magas talajvizes területek). A vízrendezési igények eltérő jellege, tartalma és módszerei miatt, mint újabb elvi kategóriát, a síkvidéki és a dombvidéki jellegű területeket célszerű különválasztani (I. táblázat ). A dombvidéki területek lejtőkategóriák szerint még további 3 részre bontását is szükségesnek ítéltük. A völgy fenék ( < 5°;', esésnél) a kevésbé lejtős (5-12%) ökotípusoknál a csapadék helybentartás és a lefolyás-késleltetés a fő cél. A meredekebb lejtőjű ( > 12%) területeknél pedig szinte kizárólagosan az erózió megfékezése az elsődleges feladat (I. táblázat). A globális (növénycsoportok figyelembevétele nélküli) beavatkozási igény felméréséhez az ökotípusokban foglalt paraméterek által meghatározott többirányú jellemzésen kívül további