Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

4. füzet - Pados Imre: A VI. ötéves terv vízgazdálkodás-fejlesztési feladatainak megvalósítása az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén

440 Pados Imre km -en folyik. Itt található az ország erdovagyonának közel 30%-a. Az országos méretekhez viszonyítva jelentősek a terület energiatartalékai, valamint ásványi kincsei is. Területünk sajátossága, hogy folyóink külföldön erednek és vízgyűjtő területünk nagy része is ott helyezkedik el. Például a Bodrog, a Hernád, a Sajó és a Bódva 26 300 km

2 összes vízgyűjtőterületének 80%-a az országhatáron túlra nyúlik. A vízgyűjtőterület ilyen módon való megosztottsága meghatározó területünk vízgazdálkodásának irányításában és nemzetközi kapcsolataink alakításában. Vízgazdálkodásunk 1985. év végén a következő adatokkal jellemezhető: - A területet átszelő és határoló folyók hossza 490 km. - A mentesített árterület kiterjedése 1440 km

2, amit 581 km hosszú árvédelmi fővonal véd. (Az itt felhalmozott nemzeti vagyon értéke megközelíti a 100 milliárd Ft-ot.) - A kezelésünkbe tartozó állóeszközök bruttó értéke közel 6,3 milliárd Ft, - A belvízöblözetek kiterjedése 1840 km

2, amelyről 2150 km hosszú belvízcsatorna 22 szivattyútelep segítségével szállítja a vizet a befogadókba. - A különböző méretű patakok, állandó és időszakos vízfolyások, medrek összes hosszúsága meghaladja a 3000 km-t. - Az öntözésre berendezett területek kiterjedése 200 km

2. - A területen eddig 58 db tározó épült meg, összesen 54,1 millió m

3 tározótérfogattal. - Feladatainkat 6 szakaszmérnökséggel, (1. ábra) és 2 üzemmel látjuk el. - A jó ivóvízzel ellátott lakosság 880 000 főt tesz ki, ami az itt élő népesség 81%-át jelenti. - Csatornázott lakások száma 123 ezer db, a lakások 31%-a. Az itteni települési és gazdaságfejlesztési viszonyok között fokozottan érvényesül az a meghatározás, hogy a jó minőségű vizet, egyre következetesebben, a nemzeti vagyon részeként kell kezelni és aszerint kell vele gazdálkodni. A terület vízgazdálkodási viszonyai már eddig is szükségessé tették az igényes vízgazdálkodási módszerek és korszerű eljárások alkalmazását. Csak így vált lehetővé, hogy a rendelkezésre álló 41,0 m

3/s hasznosítható vízkészlettel 70,0 m

3/s-os frissvízigényt elégítsünk ki. Mindez azt is jelenti, hogy az igények csak szigorú rend szerint, részletesen megtervezett vízgazdálkodási beavatkozással elégíthetők ki, annál is inkább, mert a készletek és igények területi elhelyezkedésben nem fedik egymást. Ahhoz, hogy a települések és gazdálkodás továbbfejlesztéséhez kedvező vízgazdálkodási feltételeket teremtsünk, egyrészről növelni kell a hasznosítható vízkészletet, másrészről el kell terjeszteni a korszerű vízkímélő technológiákat, fokozni kell a vízminőségvédelmet, ugyanakkor meg kell teremteni a vízkárokkal, vízelöntésekkel szembeni - a felhalmozott nemzeti vagyonhoz igazodó - biztonságot és gondoskodni kell a lakossági jogos igények kielégítéséről. 1. A VI. ötéves terv A VI. ötéves vízgazdálkodási területi terv kialakításakor az anyagi lehetőségeket, részben a lakossági jogos igéitekkel, részben a termelési, illetve gazdaságfejlesztési feladatokkal kellett összevetni. Éppen ezért a tervezés során súlypontok képzésére, illetve a jóváhagyáskor a megvalósítások sorolására volt szükség. Ilyen súlypontképzést jelentett a lakossági vízellátás-csatornázás fejlesztése a megyeszékhelyeken, a kiemelt szerepkörű településeken, a közegészségügyileg veszélyeztetett településeknél.