Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Könyvismertetés 429 dás a lehető legkisebb legyen, méretezését 10-20 évre megfelelően kell előirányozni. Tagolt szelvénynél legalább a középvízi meder háromszorosát kell kiépíteni. Növényzet nélküli szakaszokat is kell tervezni. A partvédelem tervezésénél az élő építményeket előnyben kell részesíteni. Lehetőségek: nád. fű és lágyszárú növények, gyökeres farészek, szegélyerdők és ligeterdők. Az élő védelem azon nyomban nem fejti ki hatását, ezért holt anyagokkal kombináljuk. A víz élőtársulásának kialakítása történhet növényzettelepítéssel, vetéssel és spontán betelepüléssel. A kiépített vízfolyások átalakítása átépítéssel vagy nagyobb mértékű fenntartással lehetséges. A vízfolyás feltöltődése vagy medermélyülése elsősorban a növényzet növekedése következtében, mint természetes átalakulás jön létre. Mesterséges átalakításnál, a kiépítési fok csökkentésével, a rézsűlábnál a helyi növényzet meghagyható. A kiépítési fok megtartása esetén lapos rézsűjü vízfolyásoknál a rézsűláb növényzetét meghagyva padkás szelvényt alakítanak ki. A kis kétoldali padka helyett megfelelő átmenettel kiképzett egyoldali padka lehetővé teszi a középvízi meder vándorlását, javítva ezzel a vízfolyás morfológiai és ökológiai fejlődését. Nyújtott vonalvezetésnél a feliszapolódott trapézszelvényt teljes kiegyenlítés nélkül egyoldali padkás szelvénnyé lehet átalakítani. íves vonalvezetésnél a kiüregelődött parton a rézsüvállat növényzettel, a rézsűlábat kőművel meg kell erősíteni, a feltöltődő partoldalon padkás szelvény alakítható ki. Ha az eddigi kiépítés nem elegendő, építési területnyerés segíti a természetvédelmet. Az előrelátható biológiai és morfológiai fejlődést a mederméretezésnél és területvásárlásnál figyelembe kell venni. Dr. Bratán Mária