Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 19X6. évi 3. füzet könyvismertetés G. B. ENGELEN: VULNERABILITY AND RESTORATION ASPECTS OF GROUNDWATER SYSTEMS IN UNCONSOLIDATED TERRAINS IN THE NETHERLANDS A felszín alatti vízrendszerek sérülékenységi és rehabilitációs szempontjai a hollandiai laza képződményekben. Az International Association of Hydrogeologists (Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség) 18. Kongresszusának kiadványa: „A hidrogeológia az ember szolgálatában" 3. kötet. 64. oldal. Cambridge, 1985. A felszín alatti vizek különböző mértékben kitettek a terepfelszínen folyó szennyező tevékenységnek, ezért természetes és egyre inkább elfogadottá válik, hogy a felszín alatti vizek is sérülékenyek. Világszerte növekszik a károsodott vízkészletek mennyisége: ezek használhatatlanná váltak az ivóvízellátásban. Hazánkban is vannak már ilyenek, mind a kitermelés alatt állók, mint a távlatban hasznosítandó vízkészletek körében. A különféle felszín alatti vizeket csaknem minden országban hasznosítják az egyedi, illetve a közműves vízellátásban; egyes országokban - így Magyarországon is - túlnyomórészt felszín alatti vizet használnak erre a célra. A veszélyeztetettség helyes értékelése alapján a kiépített vízellátó rendszereknek és a fejlesztési előirányzatoknak a biztonságát lehet megítélni. A biztonság helyes megítélése a kiépített rendszerek és a fejlesztési előirányzatok átértékeléséhez vezethet. Egyben felhívja a figyelmet olyan ismeretek megszerzésének szükségességére, amelyek hiányában megítélésünk bizonytalan lesz, vagy ilyen marad. A sérülékenység értékeléséhez nincs nemzetközi szinten elfogadott módszer. Egy javaslatot ismertetett ezzel kapcsolatban G. B. Engelen az Amszterdami Egyetem Földtudományi Intézetéből a Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség (1AH) 18. Kongresszusán, Cambridge-ben. A javaslat az adott hidrológiai, illetve hidrogeológiai rendszer kiterjedését, a szennyezőforrásoknak a rendszerben elfoglalt helyét és a rendszerben helyet foglaló kőzetanyagokat veszi figyelembe a sérülékenység (részben azonban már a veszélyeztetettség) értékelésében. Engelen három szempont szerint javasolja figyelembe venni az említett tényezőket egy integrált értékelő rendszer felé haladva. 1. A hidrológiai (hidrogeológiai) rendszer kiterjedéséből következő szempontok Kis kiterjedésű, felszín közeli rendszerek (hazai viszonyaink között a talajvíz-, a partiszürésü vízelőfordulások és a karsztvizek egy része). Ezek: - Erősen sérülékenyek. - A károsító hatások rövid időn belül megmutatkoznak, - A rehabilitációs intézkedések viszonylag egyszerűek, - A természetes átöblítődés ideje viszonylag rövid: néhány évtől néhány évtizedig tart. - Nagy kiterjedésű - regionális méretű -, mélyfekvésü rendszerek (hazai viszonyok között a rétegvizek és a karsztvizek egy része): - Nagyobbrészt kevéssé sérülékenyek, - A károsító hatások kezdetben lassan mutatkoznak meg. de tartósak, - A rehabilitáció csaknem lehetetlen műszaki és pénzügyi okokból egyaránt, - A természetes átöblítődés időtartama igen hosszú: több évszázadtól több évezredig tart. - Közepes kiterjedésű, szubregionális rendszerek: - A kis és a nagy kiterjedésű rendszerekhez képest köztes jellemzőkkel rendelkeznek. 2. A hidrológiai (hidrogeológiai) rendszer vizsgált szakaszának tulajdonságaiból származó szempontok (tekintet nélkül a rendszer kiterjedésére) - A belépő szakasz: A főként lefelé mutató áramlási komponenssel jellemezhető területek (utánpótlódási területek)