Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Némethy László: A nagyüzemi sertéstelepeken keletkező hígtrágya kezelése és hasznosítása

A nagyüzemi sertéstelepeken keletkező hígtrágya kezelése és hasznosítása 381 Az üzemi vizsgálat első lépéseként meg kellett határozni az üzemből kibocsátott nyers hígtrágya fizikai és kémiai paramétereit. A mintákat a továbbító csővezeték kiömlőnyílásánál vették, hozammérésre a továbbítótartály ismert térfogatát használták fel, és kihasználták azt a körülményt, hogy a hígtrágya már a továbbítótartályban három jól elkülönülő fázisra bomlik. 1977-ben havi egy-egy vizsgálati napon 0-24 h között minden ürítésnél - 10-10 db mintát vettek a három (a, b, c) elkülönülő fázisból, - ezeket 3 edénybe gyűjtve kapták az egyes fázisok napi átlagmintáit, - a TT VÍZIG laboratóriuma ezeket elemezte, - a nyert eredmények éves átlaga megadta az egyes fázisok egész évi jellemző adatait, - az egyes fázisok éves összes mennyiségével súlyozva számították a nyers hígtrágya jellemző fizikai és kémiai paramétereit. Az egyes fázisok mennyiségének meghatározásához az év folyamán 10 naponként mérték az aznapi ürítések során az egyes fázisok kiömlési időtartamát és az időtartamokból - a kiömlés intenzitását állandónak feltételezve - számították a mennyiségeket. A nyers hígtrágya hozama közepes vízfelhasználás mellett 1000 sertésférőhelyre naponta 26 m

3. Ez az érték a vízfelhasználás függvényében jelentősen változhat, azonban állandónak tekinthető a szürőtéren visszatartható szilárd trágya: 1000 m

3/év, 1000 fh feltéve, hogy a hígtrágyakezelő berendezés hatásfoka 80% és a szilárd trágya víztartalma 76%. Az így nyert szilárd szerves trágya, valamint az öntözésre felhasznált híg fázis tényleges trágyaértékét figyelembe véve a trágyakezelő berendezés termelő beruházásnak tekinthető, melynek megtérülési ideje öt évnél kevesebb - állapította meg a Debreceni Agrártudományi Egyetem Üzemtani Tanszéke. Feltűnő és kedvező jelenség, hogy a szűrőmezők közelében a szaghatás nem jelentős, és légyinvázió - más trágyatelepekkel ellentétben - nem tapasztalható. Ennek feltehető oka a trágyadepóniákban lezajló tejsavas erjedés, mely a féregpeték nagy részét elpusztítja. A vízminőségi vizsgálatok eredményei (II III. táblázat) alapján a 4. ábrán bemutatom a légnyomásos továbbítótartályban lejátszódó folyamatot, a nyers hígtrágya fázisokra osztályozódását. (A nyers hígtrágya kevert értékét az a : b : с = 12,6 : 76,6 : 11,8%-os keverési arány adja.) Ha a sűrű és híg fázisokat elkülönítjük, a tisztítás hatásfoka 341+324 4i = 100 77

2 = 86,1% Ugyancsak a TT VÍZIG megállapítása szerint a szalmaszürő hatásfoka r]

2 = 95%, ha csak a sűrű fázisokat vezetjük rá. A teljes berendezés maximális hatásfoka száraz anyagra tehát: ri„ = 100(0,861 • 0,95) = 81,8% A modellüzemi vizsgálat évében a berendezés tényleges átlagos hatásfoka 80% volt. Jól közelíti az elérhető legmagasabb értéket, ami arra utal, hogy a kezelőszemélyzet gondosan járt el a teljes vizsgálati időszak alatt.