Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
3. füzet - Némethy László: A nagyüzemi sertéstelepeken keletkező hígtrágya kezelése és hasznosítása
A nagyüzemi sertéstelepeken keletkező hígtrágya kezelése és hasznosítása 379 Az üzemelés során kiderült, hogy a továbbítótartályban a hígtrágya rövid pihentetés alatt szétosztályozódik, és mikor a túlnyomás hatására megindul a cső végén a kiömlés, a különböző sűrűségű fázisokat egyszerű szemlélettel is jól meg lehet egymástól különböztetni: először jön a víznél nehezebb szemcséket tartalmazó sötét folyadék (a fázis), utána a kevés lebegőanyagot tartalmazó, áttetszően világos közbenső b fázis, végül a felúszó részeket tartalmazó sötét színű folyadék (c fázis). A közbülső híg fázist egy irányváltó szelep segítségével közvetlenül az elvezető csatornába lehet engedni, így a szűrőmezők tehermentesítésével az egész berendezés hatásfoka jelentősen megnő. Fets létlícsS 4. ábra. Légnyomásos továbbító Рис. 4. Направляющее, работающим с сжатым воздухом, устройство Fig. 4. Conveyor operated by air-pressure Fig. 4. Transporteur par air comprimé A KEVITERV-rendszerű hígtrágyakezelő egyik legfontosabb eleme a légnyomásos továbbító (4. ábra). A kör alaprajzú műtárgy kútsüllyesztéses technológiára alkalmas kivitelben készült. A vasbeton köpeny és fenéklemez, valamint födémlemez vasalása repedésmentes, a felületeket kívül és belül vízzáró vakolattal ellátva. Az így kiképzett műtárgy gyakorlatilag gáztömör, a belső túlnyomást károsodás nélkül elviseli. Az akna felett kiképzett kezelőtérben van az elektromos légkompresszor, a motoros tolózár kapcsolója, és a levegőztető cső felső, szeleppel zárható vége. A levegőztető cső alsó vége egyben meghatározza az akna vízszintjének felső állását. A kezelőtérbe nyílik az akna búvónyílása is, mely csavarokkal rögzített körlemezzel, légzáró tömítéssel van lezárva. A hagyományos szivattyús átemeléssel szemben ennek a megoldásnak két előnye van: nincs mozgó alkatrésze a folyadéktérben, tehát üzembiztos; másrészt a magasvezetésű csővezetékből a tartály leürülése után a légáram kifújja a hígtrágya maradékát, így erős hidegben sem kell a vezeték elfagyásától tartani. A magasvezetésű csővezeték (3. ábra) legmagasabb pontja a légnyomásos továbbítónál van, innen folyamatos eséssel halad a legtávolabbi szűrőmezőig. Közel vízszintes szakasza a térszín felett legalább 5 m-rel halad, hogy a forgalmat ne akadályozza. így a szűrőmezők több száz méterre is telepíthetők. A légnyomásos továbbító felszálló csöve 0 300 mm, a csővezeték 0 130 mm gyorskapcsolású öntözőcsövekből készül, hogy az esetleg mégis előforduló dugulás esetén a hibát egyszerűen el lehessen hárítani. A két csőátmérő közötti szűkület meghatározza a dugulás legvalószínűbb helyét.
