Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Erdelics Barnabás-Iván György-Szlávik Lajos: A víz minőségének észlelése és védelme a Felső-Tisza vidékén

A viz minőségének észlelése és védelme a Felső- Tisza vidéken 355 feldolgozó üzem, a Hajdúsági Iparmüvek és több kisebb tej-, hús- és malomüzem jelentette. Ez utóbb említett kisebb üzemek Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka és Nyírbátor területén koncentrálódtak. A naponta kibocsátott szennyvízmennyiség ebben az időszakban összesen 6-7 ezer m

3-re becsülhető. Ennek közel 50%-át a demecseri keményítőgyár bocsátotta ki. Az ipari létesítmények területi megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a fentebb említett, nagyobbrészt a felszabadulás előtt létesült ipari üzemek vízben szegény, kis vízhozamú befogadók (Belfő-csatorna, Lónyai-csatorna, Szénaréti-szivárgó, III. sz. főfolyás, VIII. sz. főfolyás) mellé települtek (1. ábra). Házi szennyvíz összesen 1500-2000 m

3 mennyiségben képződött naponta. Ez a szennyvízmennyiség részben csapadékcsatornába, részben elszikkasztásra került, s 30-40%-át 1930-1960 között épített kis terhelésű biológiai csepegtetőtestes berendezésen tisztították meg. Az ipartelepítési politikát 1960 körül a Felső-Tisza vidéken a munkaerő-felesleg lekötése, a nyersanyagforrás helyzete és a közlekedési lehetőségek határozták meg. A területen ez időponttól kezdve elsősorban mezőgazdasági termékeket feldolgozó (nyíregyházi konzervgyár 1964, tyukodi konzervgyár 1965, HUNNIACOOP 1976) és könnyűipari termékeket előállító üzemek (TAURUS gumigyár elődje 1957) létesültek a szabad munkaerő lekötésére. Az elavult, korszerűtlen tej- és lenfeldolgozó üzemek (Kisvárda, Gacsály, Mátészalka, Nyírtelek, Nyíregyháza) egy részét megszüntették, helyettük Mátészalkán és Nyíregyházán korszerű, nagykapacitású tejfeldolgozó üzemeket létesítettek. A felszabadulás után a Felső-Tisza vidéken az ipartelepítés második periódusa a IV. ötéves terv időszakára esett. Ebben az időszakban létesültek területünkön a könnyűipari pamutszövőgyárak (Demecser, Újfehértó, Nagykálló) és a MOM mátészalkai gyára. Ekkor szűnt meg a nagyhalászi kenderfeldolgozó üzem és építették fel a zsákkészítő üzemet. Előbbiek mellett nagy ütemben fejlesztették az állattenyésztést. Mintegy 14-16 db 6 ezer vagy ennél több állat tartására alkalmas telep létesült. E fejlesztésnek a következménye a hígtrágya tömeges képződése, valamint az elhelyezés és hasznosítás gondja, mivel a „húsprogram" megvalósítása során erre nem fordítottak kellő figyelmet. Ezért néhány szakosított sertéstelep (Fehérgyarmat, Nagyecsed, Mátészalka) körzetében vízbázisaink minősége jelentősen romlott. Az ötvenes években a vízminőségi problémák 90%-át a 3 középüzem okozta (demecseri keményítőgyár, Hajdúsági Iparmüvek, nyírbátori mosószergyár), s lényegében okozza napjainkban is. Az 1960-as évek elejétől 1985-ig területünkön a képződött szennyvizek mennyisége közel tízszeresére nőtt, és elérte a naponkénti 65-70 ezer m

3-t, melyből 18-20 ezer m

3 szennyvíz a talajvízbe jut szikkasztás, elszivárgás és más nem kívánatos elhelyezési mód révén. A területen termelődött szennyvizek mennyiségének időbeni változását a 6. ábrán szemléltetjük. A szennyvízkezelés korszerűsítésének egyik legfontosabb állomása volt az 1970-80 közötti időszak, amikor kb. 15-20 db 20-200 m

3/nap szennyvizet kibocsátó tej- és húsfeldolgozó, kenderáztató és malomüzemet megszüntettek, s feladataikat nagyobbrészt városi településeken (Nyíregyháza, Mátészalka, Nyírbátor) felépülő, korszerűbb technológiával működő üzemek vették át. Az ipar korszerűsítését és koncentrálását összekapcsolták a városok és községek vízellátásának, csapadék- és szennyvízhálózatának, szennyvíztisztító műveinek fejlesztésével. A Felső-Tisza vidék közművesített, csatornával ellátott településein az ipari technológiai szennyvizek előtisztítás után a városi közcsatornába kerülnek bevezetésre, és központi tisztítótelepen megtisztításra. Az új üzemek (nyíregyházi konzervgyár, TAURUS gumigyár, MOM mátészalkai gyára, HUNNIACOOP Kisvárda) ha kisebb késésssel is, a szennyvízcsatornázás és -tisztítás fejlesztésével összhangban épültek meg. Csak azoknak az ipari üzemeknek a szennyvize kerül tisztításra külön egyedi tisztítótelepen, amelyek az ipartelepítési program megkezdése előtt már megvoltak.