Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Erdelics Barnabás-Iván György-Szlávik Lajos: A víz minőségének észlelése és védelme a Felső-Tisza vidékén

A viz minőségének észlelése és védelme a Felső- Tisza vidéken 349 nyező forrásai felett őrködnek, s vigyáznak vizeink minőségére. A figyelőhálózat tevékenysége kiterjed a szennyezés felismerésére, vízmintavételre és bejelentésre egyaránt. A területileg illetékes KÖJÁL a felszíni vízbázisok közül csaknem valamennyi vízfolyáson ( 1. ábra) végez vizsgálatokat, kiemelt hangsúlyt adva a higiéniai szempontoknak. A talajvízkészlet minőségének ellenőrzésében jelentős változás nem történt. A rétegvízkészlet vizsgálata az 1984-ben kijelölt 38 törzshálózati ponton ( 1. ábra) folyik évente 1-12 alkalommal, bevonva a munkába a területileg illetékes vízmű vállalatokat is. A vízügyi igazgatóság hatósági tevékenysége során ellenőrzi a szennyvíz-kibocsátókat, a befogadókba vezetett szennyvíz mennyiségi és minőségi összetételét. A vizsgálatok során évente kb. 45-60 üzem szennyvíz-kibocsátását ellenőrzi rendszeresen. 2. Vízminőségi mutatók értékelése A vízügyi igazgatóság laboratóriuma évente mintegy 60-70 ezer vizsgálati adatot állít elő. Az adatokat részben TPA-70 típusú számítógépen gyűjtjük és értékeljük, részben a VITUKI-ba és a VGI-be továbbítjuk országos adatfeldolgozás céljából. 3. A vízkészletek minőségének jellemzése 3.1. A felszíni vízkészlet Felszíni vízkészletünk minőségét döntően meghatározza az a tényező, hogy vízkészletünk 98%-a a szomszédos országokban ered, s vizeink minőségének karaktere már ezekben az országokban kialakul. Területünkön a leglényegesebb vízminőséget befolyásoló hatásként a vízkészlet szélsőséges területi eloszlását, a szennyvíz-kibocsátók vízgazdálkodási szempontból nem megfelelő helyre történő telepítését, a kibocsátott szennyvizek mennyiségét, minőségét jelölhetjük meg. A Felső-Tisza vidék felszíni vizeinek 1985-re jellemző középvízhozam értékeit, a bevezetett szennyvizek mennyiségeit, s hígulási viszonyait az 1. táblázatban foglaltuk össze. Az adatokból látható, hogy a legtöbb szennyvíz a Nyíregyházán átfolyó VIII. sz. főfolyás (Érpatak) vízrendszerét terheli, ahol nyáron az arány 10-15 : 1 is lehet. Ugyanakkor a bő vízhozamú befogadókba területünkön minimális mennyiségű szennyvíz kerül. A Tisza tisztán érkezik hazánk területére a Szovjetunióból. Oldott oxigéntartalma a határszelvényben bőséges, szerves szennyezőanyag-tartalma, sótartalma alacsony (2. ábra), különleges szennyezőanyagot nem tartalmaz. Vizének minőségét a határszelvény után a mellékvizek (Túr, Túr-főcsatorna, Szamos, Kraszna, Belfő-csatorna, Lónyaicsatorna) által szállított szennyezőanyagok, Vásárosnamény, Tiszaszalka és Záhony szennyvizei befolyásolják. Területünket a Tisza tiszta, esetenként kissé szennyezett (3. ábra) állapotban hagyja el. Minősége 1963 és 1985 között jelentős mértékben nem változott (4. ábra). A Tisza mellékvizei közül a Túr tisztán érkezik hazánk területére. Vize oxigénnel jól ellátott, szervesanyag-tartalma, sókoncentrációja alacsony. A különleges szennyezők közül figyelemre méltó a vízfolyás viszonylag magas vas- és mangántartalma. Minősége 1963 óta alig változott (4. ábra). A Szamos az év közel 40%-ában szervesanyaggal szennyezett állapotban érkezik