Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
3. füzet - Völgyesi István: A talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával
.4 talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával 341 potenciálértéket felvevő nyomásvonalat leszívási görbeként is értelmezhetjük. A 6. ábrán jelölt helyzetben pl. a csatorna tengelyétől x távolságban a leszívást a tp = S' és a ç>(x) távolságok különbsége, a vastagon jelölt vonalszakasz mutatja. Ha a szivárgócsatornát helyettesítő nyelő nem a talajvízszint alatt S' mélységben, hanem valódi helyén, a fedőréteg alsó síkján helyezkedik el, és felette a már említett 2-es vízszint található, akkor az előbbi leszívást nem a nyugalmi talajvíztől, hanem a szivárgócsatorna nélküli helyzetben kialakult, 2-vel jelölt szinttől kiindulva kell visszamérnünk. A 7. ábrán szerepel az ily módon kialakult nyomásszint, pontsorral ábrázolva. 7. ábra. Az eredő nyomásszint Рис. 7. Результирующий горизонт давления Fig. 7. The resultant pressure-level Bild 7. Das resultierende Druckniveau £- - , ' I пиши i i у A görbének három jellemző pontja van. Az x = a pontban a szivárgócsatorna vízszintjétől indul (itt <p = 0), majd az x = R pontnál éri el a 2-es nyomásszintet (itt cp = S', tehát a leszívás nulla). Ha x > /?, akkor - jelen számítási rendszerünk szerint - a szivárgócsatorna nem befolyásolja az eredeti nyomásszintet. A valóságban nyilván nem így van, az x=R helyen is csökken a vízszint, de a gyakorlat számára ezek a néhány cm-es változások a vizsgált zóna szélén már nem bírnak fontossággal. Mindenesetre: a nyomásszintet kb. az x = 0,757? távolságig kellően pontosnak tekinthetjük. Legnagyobb jelentősége a harmadik jellemző pontnak van, ahol is az eredeti nyugalmi szinthez képest a maximális talajvízszint-emelkedés mutatkozik. Elsősorban ennek alapján dönthető el. hogy a vizsgált szivárgócsatorna hatékonysága megfelelő-e vagy sem. Itt kell visszatérni arra a kérdésre, amelyre a korábbiakban már történt utalás: a fentiek szerint szigorúan véve a fedőréteg alsó síkjára ható nyomást számítottuk. Ezt a szintet milyen mértékben vehetjük azonosnak a talajvízszinttel? Ez a kérdés jelenleg még sok szempontból tisztázatlan. Elméletileg a két szintnek egymáshoz semmi köze. Ha a fedőréteg valóban vízzáró, akkor abban talajvízszint nem is alakulhat ki. másfelől pedig - féligáteresztőnek vett fedőrétegben - a talajvíz jelenlétét inkább a területre hulló csapadékkal, illetve a beszivárgással hozzák összefüggésbe. A gyakorlatban természetesen a fedőréteg sosem teljesen vízzáró, és a tapasztalatok (pl. árvizek idején) azt mutatják, hogy amennyiben a fedő alulról víznyomást kap, akkor ez a víz előbb-utóbb megjelenik a rétegben is, vagy akár a felszínen. 4. Számítási eredmények, következtetések A módszer bemutatása céljából határozzuk meg egy 5 = 45 m talpszélességü töltés alatt a vízmozgás fontosabb jellemzőit, először szivárgócsatorna nélküli állapotban. A töltés a vízoldalon a terepszint felett 5,5 m-es duzzasztott vízszintet tart, a háttér talajvízszintje pedig legyen a terep alatt l m= 1,5 m mélységben. Tehát H= 7,0 m. A vízoldalon a fedőréteget egy M = 200 m széles meder szakítja meg, amely E— 1 m-re a
