Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

3. füzet - Völgyesi István: A talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával

.4 talajvízszint szabályozása szivárgócsatornával 335 2. ábra. A főbb mennyiségek értelmezése Рис. 2. Толкование основных величин Fig. 2. The notion of the main quantities Bild 2. Interpretierung der Hauptgrößen \VKM03t7\ függőleges és vízszintes szakaszokra bontja, majd a fedőrétegen és a vízvezető réteg egy részén keresztül történő függőleges szivárgást is egy vízszintessé alakított ún. szivárgási mérőhosszban veszi figyelembe (2. ábra). A felvíz felőli szivárgási mérőhossz átlagértéke (B'

v) számításához pl. Galli - felhasználva Dachler idevonatkozó vizsgálatait - a következő összefüggést adta: в:, = mk, [m]. (1) A B'

m hasonló módon számítható a mentett oldali fedőréteg adataival, majd a töltés alatt átszivárgó fajlagos vízhozamot (q) Darcy-képletével határozhatjuk meg a 2. ábra alsó részén bemutatott fiktív helyettesítő rendszer jellemzőivel: q = kml = km H j Во [m

3/d/m]. (2) Ha a duzzasztott térben a fedőréteget áttörő és a vízvezetőréteget elérő meder, vagy anyaggödör van, ennek hatása úgy vehető figyelembe, hogy a már kiszámított B'„-1 egy alkalmasan megválasztott tényezővel szorozzuk, mégpedig: B„ — B„ 1 -a

1 1 +a

2 [m], és kapjuk a tényleges szivárgás mérőhosszát (B

v), ahol: a = e -s N+A B„ A = (m-E)4 2 M Galli számításaiban (amikor is a töltések árvédelmi szerepe volt lényeges) az alvíz a mentett oldali terepszinttel esett egybe. Feltételezte tehát, hogy a felszínen fakadóvíz jelenik meg, amelyet elvezetnek. Ebben az esetben a mentett oldali szivárgási mérőhossz számítása az előbb mondottak szerint, valóban egyszerűen történhet. Ha azonban a talajvízszint szabályozása a célunk, akkor nem fogadható el, hogy a mentett oldalon a vízszint a felszínig emelkedjen, emiatt a B

m meghatározására más módszert kell keresni.