Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

1. füzet - Kovács Dezső-Hrehuss György: A jeges árvízveszély elleni védekezés 1985

28 Kovács D. és Hrehuss Gy. Fentiek ismeretéből felmerülhet ugyan a kérdés, hogy miképpen alakulhatott volna a dunai és tiszai jéghelyzet, jeges árvízi helyzet, amennyiben az időjárási viszonyok nem ennyire kedvezőek, azonban az is megállapítható, hogy mind a dunai, mind a tiszai védekezés során megtörténtek azok az előkészületek és intézkedések, amelyek a kedvezőtlenebb időjárási és jéghelyzet esetén is lehetővé tették volna a jeges árvíz elleni eredményes védekezést. A jégvédekezés során az érintett VÍZIG-ek tevékenységét eredményesen segitették a közép-dunántúli, a Felső-Tisza-vidéki és az észak-magyarországi VÍZIG védelmi osztagai, valamint az ÁBKSZ robbantó egysége. A jégveszély elleni védekezés során szerzett fontosabb tapasztalatok a következőkben összegezhetők ill. értékelhetők. A védekezésre történő felkészülés időszakában nagy a jelentősége a várható hidrometeorológiai és jéghelyzet minél pontosabb előrejelzésének, majd ezt követően a Dunára és Tiszára vonatkozó rendszeres rövidtávú előrejelzésnek. Nélkülözhetetlen a védekezést irányítók számára a folyók mindenkori jéghelyzetének pontos ismerete is, amelyhez az adatokat a külön jégjelentő szolgálat észlelése alapján a VITUKI Vízrajzi Intézete gyűjti össze és küldi meg az érdekelt szerveknek. A jéghelyzet értékeléséhez, pontosításához feltétlenül szükséges a légi megfigyelés, azaz a folyók, folyószakaszok repülőgépről történő rendszeres felderítése, esetenként fényképezése. Fontos a jégtörő hajóknak a felkészítése és a jéghelyzetnek megfelelően, a jégtörésre időben történő elindítása. A sikeres védekezéshez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a jugoszláv és a magyar illetékes vízügyi szervek között kiemelkedően jó volt az együttműködés. Mind a dunai, mind a tiszai jégtörésben részt vevő hajók nagy igénybevétele, leterhelése miatt, több esetben történt meghibásodás. Néhány elhasználódott (18-20 éves) dunai és tiszai hajó felújítása, korszerűsítése szükséges a jégtörő hajópark ütőképességének fenntartásához. A légi megfigyelés, felderítés hasznos ismereteket nyújtott a folyókon, folyószakaszokon észlelhető hőszennyeződésekről, ezek jégolvasztó hatásáról. Kiemelhető ezek közül a Dunán a paksi, a százhalombattai, a Tiszán a leninvárosi erőmű melegvíz-bevezetésének hatása. A tiszai jégrobbantás felhívta a figyelmet arra, hogy a jégrobbantás technikai eszközeit tovább kell fejleszteni. A tiszai jégvédekezés tapasztalatai szükségessé teszik a Tiszalök fölötti szakasz jégjárásának vizsgálatát, a jégmegállásra hajlamos szakaszok pontosabb meghatározását ill. ezek megjavítására vonatkozó szabályozási beavatkozások kidolgozását, végrehajtását. Felülvizsgálatra, korszerűsítésre szorul a tiszai jégveszély elleni védekezéshez kiadott „Útmutató", különös tekintettel a tiszalöki és a kiskörei vízlépcsőknél, valamint a rendkívüli jégtörési munkálatoknál szerzett tapasztalatokra. IRODALOM VITUKI: Adatgyűjtemény folyóink jégviszonyairól. VITUKI. Budapest. 1975. KOVÁCS D.: A jeges árvizek elleni védekezés eredményei Magyarországon (munkabizottsági jelentés). Hidrológiai Közlöny. Budapest. 1980 1. és 5. sz.