Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
2. füzet - Hock Béla-Schneider Jolán: Vízfolyások vízminőség-vizsgálati eredményeinek tárolása és feldolgozása
Vízfolyások vízminőség-vizsgálati eredményeinek tárolása és feldolgozása 265 származnak. Ahhoz, hogy ezek az eredmények elfogadhatók, összehasonlíthatók legyenek, alapvető feltétel a megfelelő minőségű analitikai munka. Mivel a kezdeti időszakban a különböző laboratóriumokból kikerülő adatokat nem mindig lehetett összehasonlítani, az OVH szorgalmazására a VITUKI Vízminöség-védelmi Intézete megszervezte az ún. interkalibrációs programot. Ebben a 12 területi vízügyi igazgatóság laboratóriuma vett részt, majd a későbbiek folyamán egyéb vízügyi laboratóriumokkal bővült. A program célja kettős: - felderíteni az analitikai munkák során fellépő hibákat és kiküszöbölni azokat; - kiválasztani, majd egységesen alkalmazni a legmegfelelőbb analitikai módszereket. Az eddigi tapasztalatok ( VITUKI 1980, Schneider 1986) szerint igen hasznosnak tűnik a program, mert - a kis számú minta, kevés mérés nem jelent számottevő többletmunkát a rutinméréseket egyébként is végző laboratóriumoknak; - az eredmények gyorsan kiértékelhetők, és amennyiben szükséges, az eltérések okainak felderítésére hamar kerülhet sor; - szorgalmazza a szakembereket a jobb analízis eredményeket adó módszerek kidolgozására. A VITUKI Vízminőség-védelmi Intézetének egyik évről-évre visszatérő feladata a vízminőség-változási tendenciák vizsgálata vízfolyásainkon. Az összeállítás a vízminőségi szempontból legfontosabb 43 vízfolyás 48 szelvényére és ezeknél hét vízminőségi komponensre (KOI d, BOI 5, oldott oxigén, ammónium-ion, nitrát-ion, ortofoszfát-ion, összes oldott anyag) terjed ki a tárgyévet megelőző tíz év adatainak figyelembevételével ( VITUKI 1985). A vízminőség-változás és a vízminőségi állapot együttes értékelése vízminőségi mátrixok segítségével történik, amelyre a IV. táblázat mutat példát. További 51 szelvényre és 23 vízminőségi komponensre vonatkozó hasonló jellegű értékelés a Vízminőségvédelmi Intézetben rendelkezésre áll. Fenti tevékenységet széles körű kutatási és szabványosítási munka előzte meg ( Hock 1983a, 1983b, MSz-10-172/1-83). A törzshálózati adatok a vízkészlet-gazdálkodási, ill. egyéb ágazati problémák vízminőségi megítélésénél ma már a nélkülözhetetlen és jól használható kiindulási adatbázist jelentik. Végül csak utalunk egy általános és egy konkrét feladatra. Az egyik a vízfolyások szenny vízterhelhetőségének vizsgálata havi jellemző vízminőségi értékek alapján (VITUKI 1986), a másik a GNV várható vízminőségi hatásainak vizsgálata ( VITUKI 1984, 1985). A VITUKI számára jelenleg a fő problémát az (értékelt) adatok nehézkes, időigényes hozzáférhetősége jelenti. IRODALOM Battô M.: A Duna folyam vegyi vizsgálatairól. MTA Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1875. Donászy £.. A Bodrog Sárospataknál 1953-ban. Hidrológiai Közlöny, 11-12. 1954. Donászy £.: A Kapós elszennyeződése. Hidrológiai Közlöny, 4. 1956. Hock. В.: Operational Control of Water Flow and Quality in River Basins. ECE Seminar on River Basin Management, New York, 1970.
