Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
2. füzet - Liebe Pál: A felszín alatti vizek vízrajzi információ-rendszerének helyzete és fejlesztésének irányai
A felszín alatti vizek információrendszerének helyzete és fejlesztésének irányai 247 áramlás is szükséges (pl. a másodlagos adatfeldolgozás, értékelés adatai is az adattárakba kell, hogy kerüljenek). Az ábrán nem jelöltük, de ismételten megjegyezzük, hogy a döntések egy része magát az észlelést is megváltoztathatja, tehát itt egy ellenkező irányú információáramlás is lehetséges. Az ábrán az észlelés és elsődleges feldolgozás után az információk útja kettéválik: egyrészt az adatforgalmi rend szerint továbbküldésre kerülnek a megfelelő intézményhez, másrészt az adattárba kerülnek, ahonnan bármely jogosult intézménynek visszamenőlegesen is módja van adatbeszerzésre. Az ábrán külön kiemeltük a törzshálózati információkkal kapcsolatos vízrajzi tevékenységben részt vevő intézményeket és az információáramlás útját. Az ábrán az intézmények felsorolásának sorrendje nem jelent hierarchiát az Országos Vízügyi Hivatal első helye kivételével. Az elv az volt, hogy először az országos hatáskörű, illetve működési körű intézményeket soroljuk fel, amelyek között mellérendeltségi viszony van (pl. VGI-VITUKI). A nem vízügyi intézmények egyrészt a vízügyi igazgatóságok felé történő adatszolgáltatás, másrészt saját főhatóságuk és az OVH kapcsolata révén kapcsolódnak a rendszerhez. Az ábra viszonylag bonyolult információáramlási rendszere a továbbfejlesztés irányát is megmutatja: valamennyi új adatot előállító tevékenységnek (ilyen az észlelésen és elsődlegesen adatfeldolgozáson kívül a másodlagos feldolgozás, illetve értékelés is) saját gépi adattára kell legyen, s ezek olyan közvetlen kapcsolatban kell álljanak egymással, hogy valamennyi információ tetszőleges irányban és mennyiségben gyorsan elérhető legyen egy folyamatosan bővülő és minden intézmény számára rendelkezésre álló katalógus alapján. Mindez a számítástechnika elterjedésével megvalósítható, de addig a jelenlegi szűkebben értelmezett és meghatározott információáramlás hagyományos eszközökkel szükséges marad. A fejlesztés irányait az alábbiakban foglaljuk össze: - az automatikus adatgyűjtő-regisztráló műszerek elterjesztése, - a regisztrátumok, ill. tárolt adatok automatikus feldolgozása, - a kézi mérések adatainak számítógépi alapfokú feldolgozása, - az üzemeltetők, a vízügyi igazgatóságok a VITUKI és más központi szervek gépi adatbankjainak összekapcsolása, - a másodlagos adatfeldolgozás és értékelés kiterjesztése üzemi, regionális (VÍZIG) szintre az értékelt, ill. aggregált információk továbbáramoltatása az információrendszerben, - az észleléssel párhuzamos előrejelzés számítógépi modellek segítségével, a mért és a modellezett értékek folyamatos összehasonlítása. IRODALOM Goda L.-Szlávik L.: A vízrajzi szolgálat helyzete és feladatai. Vízügyi Közlemények LXIV. évfolyam 4. füzet 1982. Kovács Gy.: A korszerű vízrajzi munka alapelvei I II. rész. Vízügyi Közlemények 1979. 3-4. füzet. Rónai A.: A Magyar Állami Földtani Intézet mélységi vizfigyelő kútjainak észlelési adatai, 1967-1981. MÁFI kiadv. Bp. 1982. Urbancsek J. fszerk): Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere, 1-Х. kötet. OVF-VIKÖZ-VGI kiadv. Bp. 1963. VITUKI: Az eocén program és a bauxitbányászat vízgazdálkodási hatásait figyelő egységes rendszer kialakítása, II. Felszín alatti vizek, témaszám: 7621-1/1/51, kézirat, VITUKI témajelentés, 1983. VITUKI: A felszín alatti vízkészletek minőségi ellenőrzési rendszerének és hálózatának kialakítása. VITUKI részjelentések, témaszám: 7432/1/3, kézirat, 1985. VITUKI: Rétegvízészlelés 1984. VITUKI témajelentés, témaszám: 7611/1/11 1985, kézirat, 1985. * * *
