Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Liebe Pál: A felszín alatti vizek vízrajzi információ-rendszerének helyzete és fejlesztésének irányai

A felszín alatti vizek információrendszerének helyzete és fejlesztésének irányai 243 A feldolgozott adatok a vízügyi igazgatóságoknál tárolásra kerülnek, s a VÍZIG-ek szakágazatai napi munkájuk során ezekre támaszkodnak. Mindezek mellett szükséges, hogy az adatok meghatározott része a vízrajzi adatfor­galmi rend szerint tovább áramoljon a VITUKI-hoz, ahol országos és regionális értékelé­sek készülnek, az adatokat a Központi Vízrajzi Adattárban (archívumban) tárolják és egy részük az évente megjelenő vízrajzi évkönyvben kiadásra kerül. A felszín alatti vizek terén általában elegendő az adatok évenkénti továbbítása a VITUKI-hoz. Ez alól kivétel a talajvíz, ahol az adatokra a havonta szerkesztendő talajvíztérképekhez szükség van, valamint a Dunántúli-középhegység (DKH) karsztvízadatai, amelyek alapján negyed­éves tájékoztatás a VITUKI feladata. A vízügyi igazgatóságok és a VITUKI Hidrológiai Intézete közötti vízrajzi adatfor­galmi rend képezi az alapját az e körön kívüli vízrajzi tevékenység információi bevonásá­nak is. Jó példa erre a felszín alatti vizek vízminőségi törzshálózata, amely elsősorban az üzemeltetők termelőkutakon végzett mintavételeire és laboratóriumi elemzéseire épül, de a tevékenységet a vízügyi igazgatóságok koordinálják a saját területükön, az adatok ide érkeznek, s itt történik elsődleges ellenőrzésük is ( VITUKI 1985). A VITUKI-nak csak országos koordináló szerepe van, míg az értékelés a Vízgazdálkodási Intézet (VGI) feladata. A vízművek által végzett üzemi mérések adatai is ezen az úton kerülnek először a vízügyi igazgatóságokhoz, majd a VITUKI-ba, s ez az adatforgalmi rendje a bányaválla­latok adatszolgáltatásának is. Kivételt a MÁFI észlelési tevékenysége képez (Rónai 1982) itt nem sikerült elérni, hogy a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok közvetlenül vegyék át az adatokat, ezt a koordinációt a VITUKI végzi ( VITUKI 1985). Külön adatforgalmi rendbe tartozik a kútdokumentációk készítése is. Itt a kivitelező­nek, ill. beruházók közvetlenül a VITUKI-hoz szolgáltatnak adatokat, ahol a kutak vízföldtani naplóinak készítése és a kútkataszter vezetése történik. Az elkészült doku­mentációkat a VITUKI juttatja el a vízügyi igazgatóságokhoz, a VGI-hez és a MÁFI­hoz. Az említett kivételek nem érintik a vízrajzi adatforgalmi rend lényegét, amely a helyi intézményektől a vízügyi igazgatóságokon keresztül a Központi Vízrajzi Adattár (Archí­vum) felé mutat (Goda Szlávik 1982). 2. Az információk hasznosulása, értékelés, döntéselőkészítés A felszín alatti vízrajzi információrendszere több szinten hasznosul: - a vízhasználatok üzemeltetőinek észlelései és mérései már üzemi szinten is haszno­sulnak. Gondoljunk a vízművek termelő kútjaiban végzett vízszintmérésekre, amelyek segítségé­vel a szivattyú beépítési mélysége határozható meg, vagy a bányák környéki saját lokális észlelőhálózatok adataira, amelyek alapján szabályozzák a bányák víztelenítését. A vízterme­lési és vízminőségi adatok helyi hasznosulása is vitán felül áll. Az is természetes, hogy az országosan előírt mérési, észlelési rend a helyi igényeket sokszor nem elégíti ki, de nincs akadálya a helyi igényeknek megfelelő észlelési rend kialakításának. Jelenleg még problémát okoz, hogy nem minden mért adatnak kellene továbbáramolni az információ­rendszerben, de ezt mégis elő kell írni a helyi másodlagos feldolgozás, értékelés hiánya miatt, valamint annak érdekében, hogy a helyi adattárak megbízhatatlansága miatt az adatok el ne vesszenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom