Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Balásházy László-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Neppel Ferenc: A vízrajzi tevékenység fejlődése a felszín alatti vizet területén

A vízrajzi tevékenység fejlődése a felszín alatti vizek területén 231 2. ábra. A debreceni vízművek víztermelése és a rétegvízszint változása Fig. 2. Water production of the waterworks of Debrecen and changes in the deep-groundwater table Ez a víztartók térbeli elhelyezésének vizsgálatán túlmenően kiterjedt a nyomás- és áramlási viszonyok, valamint a vízkémiai sajátosságok leírására, az összefüggések feltárására (Erdélyi 1970). A munka keretében megkezdték a mélyfúrású kutak adatainak számítógépes nyilvántartását, de a munkát nem tudták befejezni. Ezzel egy időben az osztály részletes tanulmányokba kezdett a koncentrált rétegvízkivételek megismerésére. Először a debreceni, majd a szegedi, kecskeméti vízművek hatásterületén, 1973-tól pedig a mátra- és bükkaljai meglevő és tervezett külfejtések környezetében folytak a regionális rétegvízszint észlelések. A megfigyelésekhez meglevő, de az üzemeltetők által nem használt kutakat vették igénybe. A megfigyelő kutak száma 1970-ben 25,1975-ben 75 db volt. A megfigyelések feldolgozását a 2. ábrán a debreceni víztermelést és vízszintváltozás példájára mutatjuk be. Az országos megfigyelőhálózatot 1976-80. között alakították ki OMFB támogatással. Elsősorban az üzemen kívüli, észlelésre használható kutakat vonták be, de új megfigyelő kutak is létesültek. A vizszintméréseket időszakosan kiterjesztették néhány termelőkútra is. 1980-ban az időszakosan mért termelőkutakkal együtt 265 kúton folyt rendszeres észlelés. A 3. ábra a csongrádi megfigyelőkutak vízszintváltozását mutatja. A megfigyelőkutak mélysége 19-1254 m közötti. A hálózat kialakításakor arra törekedtek, hogy a medencékben levő rétegösszlet 3-5 szintjét közel egy fiiggélyben vizsgálhassák különböző mélységű kutakkal. A talajvizek vizsgálatára létrehozott kísérleti telepeken és más területeken is vizsgálták a talaj- és rétegvizek kapcsolatát. A 4. ábra a talaj- és rétegvizek vízszintváltozásainak kapcsolatát egy bükkaljai példán mutatja be. A kutak felső szakaszának átmérője általában lehetővé tette úszós vízállásírók üzemeltetését. Az észlelési gyakoriság a kutak nagy részénél heti, néhány kút esetében havi volt.