Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Jeczkó János-Király István: A vízrajzi szolgálat fejlődése a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén

Vízügyi Közlemények, LXVIII. évfolyam 1986. évi 2. füzet A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT FEJLŐDÉSE A FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

1 JECZKÓ JÁNOS

2 és KIRÁLY ISTVÁN

3 A magyar vízrajzi szolgálatnak több fontos állomása volt, ami mindig hozott valami megújuló változást, de lényegében maga a tevékenység mindig megmaradt a vízgazdálkodás alapozó ágazatának. Maga a „szolgálat" kifejezés is igen találó és helytálló, mert a vízgazdálkodás többször váltakozó irányvonala ellenére a vízrajzi tevékenység mindig szolgáltatás jellegű volt és ma is az maradt, de természetesen sokkal magasabb szinten, minden területen felhasználva a korszerű technikát. Tanulmányunkban átfogó képet kívánunk adni a Felső-Tisza vidék vízrajzi tevékenységéről nem törekedve a teljességre, hiszen a vizsgált terület vízrajzilag olyan gazdag múlttal rendelkezik, hogy azt csak egy alapos kutató munkával lehetne részletesen feltárni. 1. Történeti visszapillantás A Felső-Tisza vidéken a 19. század közepéig nem beszélhetünk vízgazdálkodásról, hiszen ebben az időben a Tisza és mellékfolyói még teljesen szabályozatlanok voltak. Néhány helyi kezdeményezés történt a vizek szabályozására, de átfogó koncepcióval, irányított árvízmentesítés még nem volt (FTV VÍZIG 1958). Ismeretes, hogy a Tisza átfogó szabályozását 1846. október 9-én Széchenyi István jelentette be az egybegyűlt érdekelteknek Tiszadobon és az itt született „Alapirat"-ban fektették le a folyó átfogó szabályozásának alapelveit. Az államilag kezdeményezett és irányított vízgazdálkodás császári parancsra 1850ben kezdődött a Tiszaszabályozási Központi Bizottság létrehozásával, amely kimondta, hogy a folyószabályozás állami feladat. Mindezek csak a jogi alapjait vetették meg a későbbi nagyszabású programoknak, aminek megalapozója és nélkülözhetetlen része volt a vízrajzi tevékenység megindulása. A mai Felső-Tisza vidék területén ezek után sorra alakultak az érdekeltek bevonásával a vízitársulatok. Összesen 7 vízitársulat alakult, ezek közül is legkorábban, 1846. évben a Bereg vármegyei Árvízmentesítő és Vízszabályozó Társulat és ugyancsak abban az évben a Felsőszabolcsi Tiszai Árvízmentesítő Társulat. A Nyírvízszabályozó Társulat 1879-ben, míg az Ecsedi-láp lecsapoló és Belvízszabályozó Társulat 1895. évben valósult meg (Imre 1937). 1 A kézirat érkezett: 1986. II. 17. 2 Jeczkó János oki. vízépítőmérnök, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FTV VÍZIG, Nyíregyháza) műszaki igazgatóhelyettese. 3 Király István oki. mérnök, az FTV VÍZIG osztályvezetője