Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó: Vízgazdálkodás és vízrajz a Nyugat-Dunántúlon

Vízgazdálkodás és vízrajz a Nyugat-Dunántúlon 203 egészségét az ellátatlan 300 településünkből 200-ban a kutak nitrátos vize veszélyezteti. Itt palackos ellátást szerveztek. Mélységi vizeinket felerészben vastalanítani kell. A Zalabér-Keszthely térség vizei gázosak. Első osztályú vizet - amit nem kell kezelni - csak a Zalaegerszeg-Sárvár vonaltól nyugatra lehet nagyobb térségekben találni. 4. Vízrajzi feladataink A VITUKI 1960-ban területünkön 51 db vízmércét észlelt (VITUKI 1961). 1980 végén már csak 22 db-ot adott át a VÍZIG-nek. A felhagyottak egy részét már korábban átvettük. Adathiányaink pótlására a 60-as évek derekán 69 db vízmércét működtettünk {Szilágyi-Hamza-Fülöp 1981). Egy évtizeddel később már csak a fele volt meg. A 60-as években telepített 68 db VÍZIG csapadékmérőből ma is működik 54 db. Közülük rajzoló 52 db. Ezekből 15 db OMSZ-állomás. A mérő az övék, az író a miénk. Az OMSZ eddig 118 állomást telepített területünkön (Hajósi-Kakas-Kéri 1975). Működik: 53 db, ebből azonban csak 6 db rajzoló. Az OMSZ állomásainak fele 1918 előtti telepítés. Területünk csapadék- és vízmércéiről a 2. ábra tájékoztat. 1986-ban 50 db vízmércénkből rajzoló 46 db, törzsállomás 27 db. Vízminőségi törzsállomásaink száma 22 db. Ábránkon nem tüntethettük fel 85 db talajvíz és 103 db mélységi vizet - ebből 46 db vízminőségi - észlelő állomásunkat. A VITUKI üzemeltette ezeket 1981-ig ill. 1983-ig bezárólag. A felszín alatti észlelőhálózat állapota, sűrűsége, színvonala e vízviszonyok jellemzésére önmagában nem alkalmas. A vízrajzi munka decentralizálása jelentősen növelte munkánkat, de nem a létszámunkat. E munkába szakaszmérnökségeinket is bevonjuk. Programszerűen évi 1000-1500 vízhozammérést végzünk. Néha expedíciószerűen, gyakran vízminőség-vizsgálatokkal együttesen, hossz-szelvényszerűen is dolgozunk. A meliorációval kapcsolatosan és más kísérleti tereken is (Szentgyörgyvölgy, Hagyárosbörönd, Resznek, Vadása stb.) számos vízrajzi megfigyelés folyik. Ellátjuk az előírt adatgyűjtés-feldolgozás-értékelés-tárolás információs feladatokat, s a kapcsolatos vízrajzi beruházási, üzemelési, fenntartási feladatokat. 4.1. Árvízvédelem Az 1965. évi nagy árvíz sok hiányosságra hívta fel a figyelmet. Hiányoztak azok az alapdokumentációk (helyszínrajz, hossz-, keresztvölgyszelvény), amelyeken az árvízi hatásokat rögzíteni lehet. Meg kellett határozni, a változó igényekhez igazítani az árvízi hidrológiai jelentések tartalmát. Rendelkezni kellett sok kisvízfolyásunk többszáz szelvényében, völgyszelvényekben, a töltések mentén stb. a tetőzések rögzítésére. Be is kellett ezeket mérni. A Rába-Répce völgymetszékeibe pl. azóta rajzoló vízmércéket telepítettünk. Megalapozott árvízi előrejelzés, riasztás nem volt. Árvízi előrejelzési segédleteink kidolgozása ennek nyomán kezdődött el. Az előrejelzési rendszer, riasztóhálózat megteremtése is ehhez igazodott. A Rába-Mura-rendszer vizei külföldről érkeznek. Az összegyülekezés-lefolyás a Rába-Zala-rendszerben igen gyors. A 3. ábrán feltüntetett bel- és külföldi riasztóállomások információit a 70-es évektől tudtuk biztosítani. E hálózat csapadék- és egy felső vízmércén észlelt tetőzési adataiból 2-5 napi előrelátással, a következő vízfolyásszelvényekre tudunk előrejelzést adni.